magyarnarancs.hu: Donald Trump jóval nagyobb fölénnyel nyerte az amerikai elnökválasztást, mint előzetesen mérték. Jóllehet üzeneteit elsősorban a fehér amerikaiaknak fogalmazta meg, és ugyan egyes kutatások szerint a fehérek között csökkent a népszerűsége, mégis rengeteg latinó és fekete szavazót tudott maga mellé állítani. Még úgy is, hogy előzőleg durván kirekesztő kijelentéseket is tett rájuk.
Győri Gábor: Valójában minden csoportban nőtt a népszerűsége, de a latinók körében kiugróan (32-ről 45 százalékra). Kiolvasható egyfajta ellentmondás: 2016-ban még azt mondta, hogy Mexikóból a nemi erőszakot elkövetők és kábítószer-kereskedők érkeznek. Sokkal finomabb most sem volt a retorika: a New York-i nagygyűlésén egy úgynevezett humorista „úszó szemétszigetnek” nevezte Puerto Ricót. Az illegális bevándorlás most is nagyon jelentős téma volt az infláció és a transzkérdés mellett. Trump nem folytatott kifejezetten latinóbarát kampányt, mégis az eddiginél jóval magasabb arányban szavaztak rá.
magyarnarancs.hu: A tendenciák meglepőek lehettek azok számára, akik nem követték az előzetes kutatásokat, ugyanakkor ezekben jelezték, hogy zajlik egyfajta átrendeződés a kisebbségek körében.
GyG: A Trump-győzelem mértéke engem is meglepett, szorosabb eredményre számítottam. Az elmozdulások már nem annyira. Pedig a latinó elmozdulás hatalmas. A latinók jelentős szerepet játszanak a billegő államokban, illetve vannak olyan államok, melyek korábban billegtek, de ma már nem. Ebben szintén közrejátszott a latinók mozgása. Ilyen Florida, ahol már labdába sem rúgnak a demokraták.
magyarnarancs.hu: Hagyományosan milyen volt a viszonya a republikánusoknak a kisebbségekhez?
GyG: A fiatalabb Bush próbált spanyolul is nyilatkozni, mert tudták, hogy voltak elérhető szavazatok számukra ezekben a körökben. A kubai származású bevándorlók többnyire inkább konzervatívak: nem véletlenül, kommunista diktatúra elől menekültek. A latinók az országos átlagnál vallásosabbak, ami inkább a republikánusok felé tereli őket. A demokraták mellett az szólt, hogy mindig is toleránsabbak voltak a bevándorlással kapcsolatban, a bevándorlásellenes retorika pedig nem mindig jött be a kisebbségeknél.
Nagyon fontos tényező, hogy a Trump az elmúlt években sokat erősödött a munkásosztályban, és azok körében, akiknek nincs felsőfokú végzettsége.
Ez szerepet játszhatot, és van az ún. gender gap is, vagyis a férfiak valószínűleg többen szavaztak rá, mint Kamala Harrisre.
magyarnarancs.hu: Sok elemzés előrevetíti, hogy a hagyományos bal- és jobboldal megszűnőben van és a társadalmi rétegek, csoportok között alakulnak ki törésvonalak. Kijelenthető, hogy Trumpnak sikerül megszereznie a középosztályt latinókkal és feketékkel együtt?
GyG: Az alsóközéposztályt egyértelműen. A felsőközéposztályt nem, de ott is erősödhetett. Az elmúlt tíz évben nőtt az alsó- és a felsőközéposztály közötti különbség. Kinyílt az olló: minél magasabb egy adott megyén belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, annál gyengébben szerepelnek a republikánusok. Minél magasabb a csak érettségivel vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők száma, akkor pedig annál jobban. Utóbbiba beletartoznak a kisebbségek is. Trump elkezdte eltolni a közbeszédet az olyan hagyományos témáktól, mint az egészségügyi biztosítás, ahol a szavazók érdeke a demokratákéval vág egybe. Előtérbe helyezte az elitellenességet, hogy a partvidéken élők értékrendje elszakadt „Amerika szívétől”, vagyis a középső államoktól. A transztéma is ebbe a folyamatba illeszkedik bele, ahogyan azt is megfogalmazta, hogy meg fogja védeni az ipart a további eróziótól.
magyarnarancs.hu: A demokraták miért veszítették el az alsóközéposztályt?
GyG: Egy választás alapján ezt így nem jelenteném ki. Az tényleg igaz, hogy 2004 óta ez volt az első választás, amin a republikánus elnökjelölt több szavazatot kapott: 2016-ban Trumpra sokkal kevesebben szavaztak, mint Hilary Clintonra. Ez jelzi, hogy a demokraták a középosztályban erősek voltak az elmúlt években. A mostani választáson nagy jelentősége volt annak, hogy kormányellenes hangulatot lehetett tapasztalni főleg az infláció és az illegális bevándorlás miatt még a demokrata szavazók között is.
Az emberek 74 százaléka mondta azt a választás előtt, hogy rossz irányba mennek a dolgok, köztük nagyon sok demokrata. Mindössze 34 százalék mondta, hogy Joe Biden jól teljesít. Általános elemzői vélemény volt, hogy ugyan ez szokatlan választás lesz, de ilyen negatív helyzetből még nem nyert kormányon lévő jelölt – Kamala Harris pedig erősen azonosult az adminisztrációval.
A demokrácia védelmét és az abortuszt leszámítva minden közpolitikai kérdésben a választók azt mondták, hogy a republikánusok jobban tudnák kezelni a problémákat.
A demokraták nagy kihívása az volt, hogy rendkívül szerteágazó szavazóbázist kellett összetartaniuk. Ebben benne voltak a nagyon szegény belvárosi, formailag gettóban élő fekete és latinó szavazók, valamint a gazdag elővárosiak. Ezt figyelembe véve kellett valamiféle csomagot létrehozni a szavazóik számára. A legnagyobb problémájuk a bizonytalanok körében volt, akik nem akartak balos gazdaságpolitikát: azt látták, hogy Joe Biden adókat emelne, szociális célokat finanszírozna. Úgy érezték, hogy az infláció megfékezése inkább a cél.
És súlyos tévedés volt, hogy a kisebbségi szavazók már megvannak, mert Trump úgyis elijeszti őket.
Ebből az lett, hogy a bizonytalanok inkább a Trump felé fordultak, a kisebbségek általi támogatottságuk pedig csökkent, akiknek nem is ígértek semmit.
magyarnarancs.hu: Mennyire rossz most az amerikai gazdaság állapota?
GyG: Már nem annyira rossz, mint amilyen az emberek benyomása róla. Három százalék körüli a növekedés, a munkanélküliség végig alacsony volt. Az infláció lement három százalék alá. Az is lehet, hogy ebből Donald Trump fog profitálni, hiszen amikorra ezt megérzik az emberek, már ő lesz hivatalban. De az elég egyértelmű, hogy a ciklust jelemző, történelmileg szokatlanul magas infláció (20 százalék körüli) következtében a napi fogyasztási cikkek – élelmiszer, benzin stb. – megugrott ára miatt kevesebbet költöttek az emberek. Ez pedig a szegényebbeknél jelentkezett a legjobban, hiszen ők a teljes jövedelmük nagyobb részét fordítják ezen kiadásokra, mint a gazdagabbak. Úgy érezték, hogy négy évvel ezelőtt kevesebb pénzből jobban éltek, mint most, magasabb fizetés mellett. Ez befolyásolhatta a szavazást a fekete és latinó szavazók között is.
magyarnarancs.hu: Nem lehet elmenni Trump rendkívül kirekesztő megjegyzései mellett, mint például, hogy a bevándorlók behozzák a rossz géneket az országba. Miközben sok olyan bevándorló gyökerű ember él az országban, aki magát amerikainak tekinti, és nem akar további illegális migrációt.
GyG: A 2016-os kampány ígérete az volt, hogy falat épít a mexikói határra. Ebből semmi nem lett, mégsem csökkent a népszerűsége. Azok, akik akkor nem szavazták meg, gondolhatják úgy, hogy nem kell őt annyira komolyan venni. Lehet, hogy nekik lesz igazuk. Ezt nem lehet megmondani, mert Trump kiszámíthatatlan. De az biztos, 2016-ban nem voltak felkészülve arra, hogy megnyerik a választást, a mostaninál komolytalanabb stáb állt mellette. Most azért más lesz.
Ideológiailag keményebb, összerakottabb gárda érkezik a Fehér Házba. El tudom képzelni, hogy az ígéreteiből többet megvalósít.
Ezzel együtt azt gondolom, a legtöbb fekete és latinó szavazó életére nem lesz nagy hatással, amit Trump fog csinálni.
Az amerikai gazdaság nagyon erősen függ az illegális bevándorlóktól is. Teljesen abszurd helyzet: úgy tudnak évtizedekig élni az országban, hogy ha nem csinálnak semmi törvényszegést, akkor elvannak. Nyugdíjat kapnak, iskolába járhatnak. Ezt teljesen leállítani nem akarhatja senki, öngyilkosság lenne. Csillapítani akarhatják a folyamatot, mármint az illegális bevándorlást. Milliószámra kitoloncolni embereket meredek vállalás. Ahhoz rengeteg anyagi erőforrás kellene, illetve lokális konfliktusok léphetnek fel, amikor egyeseket elvisznek a munkahelyükről, az iskolákból és hasonlók. Olyan feszültséget okozna, ami emlékeztethetne minket a fasizmusra. Nem zárom ki, hogy megtörténhet, de nem tartom valószínűnek. Szerintem a további beáramlás megfékezésére fordítanak majd nagyobb erőfeszítéseket.
magyarnarancs.hu: Függetlenül Donald Trump megítélésétől, visszakapaszkodása elképesztő politikai teljesítmény. Ehhez az is kellett, hogy felismerjék a kisebbségre vonatkozó trendeket is. Ez miért nem sikerült a demokratáknak? A Trump-stáb egyszerűen felkészültebb volt?
GyG: Ha bedobom a makroadatokat, például hogy 74 százalék szerint rosszul megy az országnak, azt gondolom, ez bárhol bármikor bukás lett volna. Ezt tetézte a tény, hogy Joe Bidenről több mint 70 százalék azt mondta, hogy nem képes ellátni a feladatát, de mégis megtartották. Kamala Harrisnek nem maradt sok ideje, hogy megmutassa magát, vagy megtalálják a kompetitív jelöltet egy előválasztás során. Ilyen helyzetben bármilyen republikánus jelölt nyerhetett volna. Donald Trump különlegessége, hogy be tud hozni olyan szavazókat, akiket a párt korábban nem tudott, például az elitellenessége miatt. Pedig a demokrata kampány nem volt rossz, fegyelmezetten végigcsináltak különösebb botrányok és fennakadások nélkül.
magyarnarancs.hu: Meglepetésre Kamala Harris a fekete férfiak körében nem volt népszerű. Ez magyarázható azzal, hogy nem volt ideje kibontakozni?
GyG: Ez még kutatás tárgyát képezi. Jó kérdés, hogy ez a női jelöltnek szólt-e. A latinó és fekete szavazók esetében fontos megjegyezni, hogy számos tényező – képzettség, társadalmi státusz, vagyoni helyzet – miatt megosztottak, és ezek egy része meghatározóbb, mint a származásuk.
magyarnarancs.hu: Donald Trump a feketék esetében nem javított akkorát, mint a latinóknál, de egyes megyékben nagy arányban szavaztak rá afroamerikaiak, aminek komoly jelentősége lehetett a végeredményt nézve. Az egész kérdés Trump rasszista magatartása miatt érdekes, hiszen az ember azt gondolná, hogy a megnyilvánulásai összerántják a kisebbségeket vele szemben.
GyG: Abban a pillanatban, hogy konkrét cselekedetek követik a retorikáját, például támogatást kapnak szélsőjobboldali szervezetek, akkor ez meg fog fordulni. Ez nagyon gyorsan ki fog derülni. De a republikánus párt érdeke, hogy a jelen helyzet fenntartható legyen, a mostani állapotot erősítsék tovább.
magyarnarancs.hu: Van esély arra, hogy a szélsőjobboldali szervezetek megerősödnek?
GyG: Igen. Ezt láttuk 2016 és 2020 között. Úgy érezhetik, hogy felhatalmazást kaptak. Nehéz dolguk lesz a republikánusoknak, hogy a mostani széles koalíciót egyben tartsák. Kérdés, hogy mi az a határ, amit meghúznak majd például akkor, amikor a Ku-Klux-Klanhoz kapcsolódó megmozdulások lesznek. De a helyükben nem engedném elhatalmasodni a neonácikat, mert sokkal többet bukhatnak rajta, mint amennyit nyerhetnek. Ugyanis régi felismerés, hogy át kell nyúlniuk a fehér szavazókon, ami most sikerült.
magyarnarancs.hu: Azt nem nehéz észrevenni, hogy Magyarországon is van egy hasonló jelenség. A hazai cigányság – szavazataikat tekintve – a kormánypárthoz húz, és náluk nagyon fekszenek a populista üzenetek, például a migránsellenesség. A latinók esetében is valami ilyen történt, vagyis a már országon belül lévőket hergeltek a majd érkezőkkel szemben.
GyG: Igen, de Orbán Viktor nem folytat romaellenes retorikát, ezzel szembe helyezi a migránsellenességet. Amerikában viszont az illegális bevándorlás érintheti az országban élő latinókat, kulturálisan azonosulhatnak vele, akár a családtagok révén, vagy mert esélyesen kitoloncolhatják őket. Ez lényeges különbség. Ami hasonló, hogy minél kisebb a politikai tudatosság szintje, annál kevésbé zavarja az egyént az, ami a városi értelmiség számára releváns. A fekete, latinó szavazók fél füllel ugyan meghallhatják a rasszista beszólásokat, de nem foglalkoznak velük, mert nem érzik úgy, hogy van rájuk hatása. És lehet, hogy igazuk van. Őket az érdekli, hogy lesz-e munka – ahogy Magyarországon a cigányokat, hogy lesz-e közmunka.
Győri Gábor a Policy Solutions vezető elemzője. Korábban a Miniszterelnöki Hivatalban és hazai agytrösztöknél dolgozott elemzőként. Egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban végezte, a University of Chicagón nemzetközi kapcsolatok, a Harvard Universityn társadalomtudományi tanulmányok szakon kapott diplomát. Angolul és németül felsőfokon beszél, franciául alapszinten ért.
