Közös sajtótájékoztatót tartott Orbán az Európai Bizottság elnökével és Európai Tanács elnökével. Mindannyiuk nevében elítélte az Amszterdamban történt antiszemita zavargásokat. „A támadás a magyarok számára is elfogadhatatlan” - jelentette ki Orbán.
Az EU-csúccsal kapcsolatban elöljáróban leszögezte: közismert, hogy vannak az Európai Bizottság és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, és neki is vannak vitái Ursula von der Leyennel. Ugyanakkor hangsúlyozta: a bizottság elnöke most vendég volt Budapesten, kijár neki az udvarias fogadtatás és a tisztelet, ezért nem volt semmilyen éles vita, sőt semmilyen vita sem volt közöttük a tanácsülésen. „A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben” – jegyezte meg. A csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el.
A magyar kormányfő „budapesti deklarációként” említette a dokumentumot, és köszönetet mondott a versenyképességi jelentést készítő Mario Draghinak.
Orbán szerint az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani. Orbán azt is felemlítette, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig „genetikailag” nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák. Ezért a bankbetéteket át kell vinni pénzügyi alapokba, meg kellene győzni az európai polgárokat, hogy tegyék ezt, annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra.
Orbán Viktor azt mondta, azt is eldöntötték, hogy európai védelmi ipari bázist hoznak létre. Optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván „senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát”. Ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát, erre egyetlen lehetséges európai válasz van: „mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni.”
Von der Leyen: Tárgyalnak Trumppal a kereskedelemről
Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy miért nem valósult meg már eddig is versenyképesség javítása és a bürokrácia csökkentése, annak ellenére, hogy ezek a lisszaboni szerződésben kitűzött célok között is szerepeltek, azt mondta: azóta a versenyképesség területén hatalmas átalakulások történtek, például a kutatás-fejlesztésben. Közölte: a tárgyalásokon áttekintették, hogyan teljesítenek a különböző európai szektorok, számba vették az erősségeket és a gyengeségeket is. Egyszerre fogják csökkenteni a bürokráciát, a jelentéstételi kötelezettségeket, és ezt egy közös javaslatban terjesztik majd a Parlament, illetve a Tanács elé.
Arról, hogyan tárgyalnak majd az új amerikai elnökkel a kereskedelemről, kifejtette: folyamatosan tartani kívánják a kapcsolatot és egyeztetni kívánnak a közös érdekekről. Az egyik ilyen területként jelölte meg a cseppfolyósított földgáz vásárlását, hangsúlyozva, hogy az Oroszországtól még mindig elég sokat vásárolnak, ezt érdemes lenne ezt amerikaival kiváltani. Ez segíthetne csökkenteni az energiaárakat - mutatott rá Ursula von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kérdésre válaszolva jelezte: az energia az EU-ban nemzeti kompetenciába tartozik, de mégis együtt kell fellépni a tagállamoknak, hogy csökkentsék az árakat. Figyelembe kell venni, hogy az energia a szuverenitás eszköze és stratégiai kérdés is. Michel a versenyképességgel kapcsolatban jelezte: be kell látni, hogy sürgős a helyzet. A tervezett új pénzügyi eszközök létrehozására vonatkozó kérdésre leszögezte: nem szabad megfeledkezni a szolidaritásról. Szavai szerint a kölcsönös bizalom nemcsak a pénzügyi támogatásokon múlik, hanem az is döntő, hogy milyen belső reformokat készek létrehozni.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: „Egyértelmű, hogy több magánbefektetésre és több állami befektetésre van szükség.” Két megoldás van arra, hogy európai szinten finanszírozzanak valamit: új saját forrásokkal, vagy a közös költségvetésbe való befizetéssel, mindkettőhöz tőkeemelés kell.
Milyen elszigetelődés?
Kitért arra is, hogy előzetesen sokat lehetett hallani Magyarország elszigeteltségéről, hogy nem szeretik Magyarországot, kudarcos lesz a csúcs, és el sem jönnek az európai vezetők. A dolog vége az lett, hogy most itt állnak, jó volt az együttműködés, remek csúcs van mögöttük – mondta Orbán.
A jövőbeni amerikai kapcsolatokat illetően a magyar kormányfő azt mondta: kemény tárgyalásokra számít. Szerinte Donald Trumpnak biztos lesznek elképzelései arról, hogyan kellene alakulnia a kereskedelemnek, „nyilván amerikai érdekek mentén.” Európának ki kell állnia magáért, tárgyalnia kell és a végén meg kell állapodni.
A kormányfő további kérdésre úgy válaszolt: a magyar elnökségből van még két hónap, a mostani találkozó pedig „jó kis összejövetel volt, szép eredményekkel”, és van még néhány meglepetés a tarsolyában.
Michel: Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül
Ursula von der Leyen Ukrajna pénzügyi támogatásáról kifejtette: az 50 milliárd eurós alap mellett a G7-ek hitele is fontos könnyítést jelent 2026-ig Ukrajnának. Kijelentette: Oroszország nem csak Európára, hanem az egész világ biztonságára jelent veszélyt. Oroszország egyre inkább igazodik Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt „táplálja, tüzeli ezt a háborút” – magyarázta, megjegyezve: Oroszország kínai és iráni technológiát használ a hadszíntéren, ami azt mutatja, hogy a csendes-óceáni térség biztonsága és Európa biztonsága összekapcsolódik.
Charles Michel ehhez hozzáfűzte: az igazságos béke érdekében kell lépni, de „Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról.” Úgy vélte, ha Európa azt a jelet küldené a Kremlnek, hogy gyenge, azzal más rezsimeknek is azt üzenné, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, így Európa sérülékennyé válna.
Orbán Viktor a háború kapcsán emlékeztetett: 2022 márciusában mondta el először az álláspontját a témában, ami azóta sem változott semmit. „A magyar álláspont egyértelműen békepárti és magyarpárti álláspont” – hangoztatta. „Ha valaki a többiektől eltérő véleményen van valamiről, az nem elszigetelődés, az még csak vita. A demokrácia is így született” – mondta, majd kijelentette: „az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, az nekem a DNS-em része.” Hozzátette: 2015-ben Magyarország egyedül volt a kerítésépítéssel és azzal a gondolattal, hogy a határnál meg kellene állítani a migrációt. „Egyedül voltunk, de nem szigetelődtünk el, részesei voltunk a vitának.”
A háborúval kapcsolatos további kérdésre a magyar kormányfő közölte: Ukrajna szuverén ország, az ukránoknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e a harcot. Orbán zárásul ismét a tűzszünet szükségét hangoztatta.
