Trump tovább szítja a tüzet: most épp az iráni atommegállapodást rúgná fel

  • narancs.hu
  • 2017. október 14.

Külpol

Átgondolt stratégia vagy csak háborúsdit játszana?

Donald Trump amerikai elnök péntek este bejelentette: nem írja alá az iráni atommegállapodást. Az elnöknek háromhavonta kell szignálnia az egyezményt, de Trump úgy döntött, ezúttal nem teszi meg. Korábban már többször hevesen bírálta az Obama-adminisztráció által megkötött atomalkut. Így a Kongresszusra bízta az elfogadható megállapodás kidolgozását, amelynek 60 nap alatt kell döntenie az Irán elleni szankciók újratárgyalásáról.

Ha a Kongresszus nem cselekszik, a Fehér Ház felmondja az Iránnal kötött alkut – mondta Trump.

Az atomalkut az Egyesült Államok és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írta alá 2015-ben. Irán a nagyhatalmakkal kötött, sok kitételt tartalmazó szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, valamint elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) ellenőrzési jogát. Nemzetközi megfigyelők szerint egyébként Irán be is tartja a megállapodás feltételeit. A megállapodás után az alkuban résztvevő nagyhatalmak feloldották az Irán gazdaságát legjobban sújtó nemzetközi szankciókat, így például az olajexport tilalmát és a külföldi bankbetétek befagyasztását. De az Iránnal szembeni szankciók olyan sokrétűek, hogy ezek közül több máig érvényben van, valamint az USA azóta újabbakkal egészítette ki a paktumot például az iráni rakétatesztekre válaszul.

Trump beszédében fanatikus rezsimnek nevezte Iránt, elutasította, hogy nemzetközi nukleáris megállapodást kössön az országgal. Az elnök szerint azért van szükség erre a drasztikus lépésre, hogy meggátolják az Irán által finanszírozott terrorizmus terjedését, és megakadályozzák az iráni atomfegyver létrehozását. Új stratégiaként Trump fontosnak tartja a fellépést a szomszédaikat, a globális kereskedelmet és a nemzetközi hajózást is veszélyeztető rezsimek ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.