Trump tovább szítja a tüzet: most épp az iráni atommegállapodást rúgná fel

  • narancs.hu
  • 2017. október 14.

Külpol

Átgondolt stratégia vagy csak háborúsdit játszana?

Donald Trump amerikai elnök péntek este bejelentette: nem írja alá az iráni atommegállapodást. Az elnöknek háromhavonta kell szignálnia az egyezményt, de Trump úgy döntött, ezúttal nem teszi meg. Korábban már többször hevesen bírálta az Obama-adminisztráció által megkötött atomalkut. Így a Kongresszusra bízta az elfogadható megállapodás kidolgozását, amelynek 60 nap alatt kell döntenie az Irán elleni szankciók újratárgyalásáról.

Ha a Kongresszus nem cselekszik, a Fehér Ház felmondja az Iránnal kötött alkut – mondta Trump.

Az atomalkut az Egyesült Államok és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írta alá 2015-ben. Irán a nagyhatalmakkal kötött, sok kitételt tartalmazó szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, valamint elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) ellenőrzési jogát. Nemzetközi megfigyelők szerint egyébként Irán be is tartja a megállapodás feltételeit. A megállapodás után az alkuban résztvevő nagyhatalmak feloldották az Irán gazdaságát legjobban sújtó nemzetközi szankciókat, így például az olajexport tilalmát és a külföldi bankbetétek befagyasztását. De az Iránnal szembeni szankciók olyan sokrétűek, hogy ezek közül több máig érvényben van, valamint az USA azóta újabbakkal egészítette ki a paktumot például az iráni rakétatesztekre válaszul.

Trump beszédében fanatikus rezsimnek nevezte Iránt, elutasította, hogy nemzetközi nukleáris megállapodást kössön az országgal. Az elnök szerint azért van szükség erre a drasztikus lépésre, hogy meggátolják az Irán által finanszírozott terrorizmus terjedését, és megakadályozzák az iráni atomfegyver létrehozását. Új stratégiaként Trump fontosnak tartja a fellépést a szomszédaikat, a globális kereskedelmet és a nemzetközi hajózást is veszélyeztető rezsimek ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.