Tűrhetetlennek tartja amit országa művel, ezért lemondott egy genfi orosz diplomata

Külpol

Kollégáinak levélben azt írta, hogy sosem szégyellte még magát ennyire az országa miatt.

Benyújtotta lemondását egy orosz diplomata Genfben az Ukrajna ellen indított háború miatt, majd nem sokkal később levelet küldött a Genfben dolgozó külföldi diplomatáknak,  azt írva, hogy szégyelli magát országa miatt.

A 41 éves Borisz Bondarev tanácsosként a genfi leszerelési konferencia munkájában vett részt országa képviseletében. Korábban Mongóliában és Kambodzsában is volt külszolgálaton. Telefonon megerősítette az AP amerikai hírügynökségnek, hogy hétfőn átadta felmondólevelét Gennagyij Gatyilov genfi orosz nagykövetnek.

„Húszéves diplomáciai pályafutásom alatt megéltem külpolitikánk számos fordulatát, de soha nem szégyelltem magam annyira a hazám miatt, mint az idén február 24-én”

– írta körbeküldött levelében Bondarev.

„Tűrhetetlen, amit a kormányom jelenleg művel. Közszolgaként osztoznom kellene ennek felelősségében, és erre nem vagyok hajlandó” – mondta a diplomata az AP hírügynökségnek. Közölte azt is, hogy lépésére egyelőre nem kapott reakciót Moszkvából, de tart attól, hogy megpróbálnak vele példát statuálni. „Ha bíróság elé állítanak, akkor mások valószínűleg nem fogják követni a példámat” – fogalmazott a diplomata. Kollégáival kapcsolatban azt mondta, „nem minden orosz háborús uszító. Helyén van az eszük, de be kell fogniuk a szájukat”.

 Bondarev mintegy 40 címzettnek küldte el angol nyelvű levelét, melyben azt írja, hogy a háború kitervelői egyetlen dolgot akarnak, „mindörökké hatalmon maradni, ízélestelen palotákban élni fényűző életüket, jachtokon hajókázva, melyek vízkiszorítása és ára vetekszik az egész orosz haditengerészetével”. Levelében Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is bírálta, aki szerinte 18 év alatt művelt és tanult értelmiségiből olyasvalakivé vált, aki egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, és atomfegyverekkel fenyegeti a világot.

 „A külügyminisztérium ma nem a diplomáciáról szól, csak a háborús uszításról, hazugságokról és gyűlöletről" 

– írta Bondarev.

    Az ENSZ munkáját figyelő civilszervezet, a UN Watch vezetője, Hillel Neuer szerint "Bondarev egy hős”. A UN Watch egyúttal arra szólította fel a nyugati országokat, hogy hozzanak létre programot, melyben disszidálásra bátorítják az orosz diplomatákat, és védelmet, anyagi biztonságot és letelepedést kínálnak azoknak, akik hajlandóak hátat fordítani hazájuknak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.