Tűrhetetlennek tartja amit országa művel, ezért lemondott egy genfi orosz diplomata

Külpol

Kollégáinak levélben azt írta, hogy sosem szégyellte még magát ennyire az országa miatt.

Benyújtotta lemondását egy orosz diplomata Genfben az Ukrajna ellen indított háború miatt, majd nem sokkal később levelet küldött a Genfben dolgozó külföldi diplomatáknak,  azt írva, hogy szégyelli magát országa miatt.

A 41 éves Borisz Bondarev tanácsosként a genfi leszerelési konferencia munkájában vett részt országa képviseletében. Korábban Mongóliában és Kambodzsában is volt külszolgálaton. Telefonon megerősítette az AP amerikai hírügynökségnek, hogy hétfőn átadta felmondólevelét Gennagyij Gatyilov genfi orosz nagykövetnek.

„Húszéves diplomáciai pályafutásom alatt megéltem külpolitikánk számos fordulatát, de soha nem szégyelltem magam annyira a hazám miatt, mint az idén február 24-én”

– írta körbeküldött levelében Bondarev.

„Tűrhetetlen, amit a kormányom jelenleg művel. Közszolgaként osztoznom kellene ennek felelősségében, és erre nem vagyok hajlandó” – mondta a diplomata az AP hírügynökségnek. Közölte azt is, hogy lépésére egyelőre nem kapott reakciót Moszkvából, de tart attól, hogy megpróbálnak vele példát statuálni. „Ha bíróság elé állítanak, akkor mások valószínűleg nem fogják követni a példámat” – fogalmazott a diplomata. Kollégáival kapcsolatban azt mondta, „nem minden orosz háborús uszító. Helyén van az eszük, de be kell fogniuk a szájukat”.

 Bondarev mintegy 40 címzettnek küldte el angol nyelvű levelét, melyben azt írja, hogy a háború kitervelői egyetlen dolgot akarnak, „mindörökké hatalmon maradni, ízélestelen palotákban élni fényűző életüket, jachtokon hajókázva, melyek vízkiszorítása és ára vetekszik az egész orosz haditengerészetével”. Levelében Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is bírálta, aki szerinte 18 év alatt művelt és tanult értelmiségiből olyasvalakivé vált, aki egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, és atomfegyverekkel fenyegeti a világot.

 „A külügyminisztérium ma nem a diplomáciáról szól, csak a háborús uszításról, hazugságokról és gyűlöletről" 

– írta Bondarev.

    Az ENSZ munkáját figyelő civilszervezet, a UN Watch vezetője, Hillel Neuer szerint "Bondarev egy hős”. A UN Watch egyúttal arra szólította fel a nyugati országokat, hogy hozzanak létre programot, melyben disszidálásra bátorítják az orosz diplomatákat, és védelmet, anyagi biztonságot és letelepedést kínálnak azoknak, akik hajlandóak hátat fordítani hazájuknak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.