Az Európai Bizottság minden évben ekkortájt teszi közzé a tavaszi gazdasági csomagot, amelynek fontos részei az országspecifikus ajánlások. Ezek olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket a Bizottság szerint az adott tagállamnak végre kellene hajtania annak érdekében, hogy az unió egészében érvényesüljenek a költségvetési egyensúlyra, az államháztartási hiányra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó elvárások. Minderről a Szabad Európa számolt be hétfőn.
Az ajánlások végrehajtását az eurót nem használó országok eddig gond nélkül ki tudták kerülni, a magyar kormány például rendszeresen figyelmen kívül is hagyta a legtöbbet. Csakhogy a helyreállítási alap megnyitását már az ajánlások végrehajtásához kötötték, így tavaly óta ez komoly problémát jelent Magyarországnak. Ezt pedig a 444 írta.
Miközben 22 tagállam már komoly összegeket hívott le a 750 milliárd eurós keretből, Magyarország még egyetlen centhez sem fért hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök március végén levélben jelezte Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy nagyon szükségünk lenne a hiányzó pénzre. Azt kérte, hogy az Európai Bizottság minél gyorsabban fogadja el a magyar helyreállítási tervet, és az elköltését is kezelje jóval rugalmasabban, mint ahogy azt az eredeti szabályok lehetővé teszik: legyen magasabb az előlegként lehívható rész, és a nemzeti társfinanszírozásról szóló megkötések is legyenek lazábbak.
Jelenleg a magyar kormány éppen átírja az eddig el nem fogadott pénzköltési tervet. Ahhoz azonban, hogy a pénzhez ténylegesen hozzáférjünk, a hétfőn megjelent, 2022-es ajánlások teljesítésének is benne kellene lennie a tervben.
A javaslatokat az Európai Bizottság hat pontban összegezte, ezek a következők:
- Megfogalmazták, hogy többet kell költeni a zöld és a digitális átállásra, többek között az elérhető, vagy elérhetővé váló uniós forrásokból. Javasolják a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítását, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén.
- Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy gyorsan zárja le Magyarország a tárgyalások az Európai Bizottsággal a 2021-2027-es kohéziós politika beruházásairól.
- Folytatni kell a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerő-piaci integrációját és meg kell hosszabbítani a munkanélküli-ellátások időtartamát. Az oktatási eredmények javítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése is szükséges a minőségi általános oktatásban.
- Szükség van a korrupcióellenes keret megerősítésére, többek között az ügyészi erőfeszítések és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javítása révén, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére.
- Külön pontban van a fenntartható víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a gazdaság körforgása, a vállalkozások digitalizálása, a zöld és digitális készségek, valamint a kutatás és az innováció reformja és beruházása.
- Végül az szerepel, hogy Magyarország csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával, különösen az engedélyezési eljárások ésszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése révén.
Az ajánlásokat is tartalmazó dokumentum nagyobb része egy helyzetleírás amiben a Bizottság felsorolja, hogy milyen problémákat lát az adott tagállamban.
Gazdaság
A Bizottság szerint a magyar kormány optimistább, mint ők. Budapest idénre 4,3, jövőre 4,1 százalékos növekedését várja a GDP-nek, míg a brüsszeli számítások csak 3,6 illetve 2,6 százalékot jeleznek előre. A költségvetési hiány is magasabb lesz a Bizottság szerint, mint azt a magyar kormány várja.
Oktatás
Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon, a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik. Nálunk a legalacsonyabb tanárok fizetése az EU OECD-tagállamai között, ráadásul nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol annyira magas lenne a tanárok kötelező óraszáma, mint Magyarországon.
Korrupció
A korrupció burjánzik. Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek. A bíróságok autonómiája szűkül, a Kúria egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Számos esetben versenyellenes szabályozások lépnek hatályba, az állam sokszor befolyásol piaci folyamatokat. A közbeszerzési rendszer igen problémás, nagyon sok az olyan pályázat, ahol csak egyetlen ajánlattevő van. A keretszerződéses kiírások különösen gyanúsak az eddigi vizsgálatok alapján.
Egészség
A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál, részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Dohányzásban, italozásban és elhízásban Európa élvonalában vagyunk. Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában.
A magyar kormány több mint egy éve nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási tervet. Ebben - az ígéretekkel szemben - nem szerepelt az igényelhető hitelre vonatkozó rész, Magyarország csak vissza nem fizetendő támogatásra dolgozott ki fejlesztési terveket. Ez 2500 milliárd forintot jelent tavalyi árakon, míg a hitel mintegy 3300 milliárd forintnak felelne meg. Orbán Viktor márciusban azt közölte, hogy Magyarország mégis kéri a hitelt is, hivatalosan azonban nem nyújtott be semmilyen ezzel kapcsolatos dokumentumot, illetve módosított tervet.
A helyreállítási terv elfogadásának elhúzódása azért is gond, mert az ebben vállalt reformokat és beruházásokat viszonylag gyorsan, 2026 augusztusáig végre kellene hajtani, és már majdnem minden tagállamnak van elfogadott terve, rajtunk kívül csak Lengyelországnak és Hollandiának nincs. A partnerségi megállapodás csúszása megszokottabb folyamat, ott eddig csak Görögországgal állapodott meg a Bizottság, és a pénz elköltésére is több idő lesz.
