Újabb cenzúra-balhé Kínában: reklámfilm miatt áll a bál, a nyugati cég azonnal meghátrált

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. április 19.

Külpol

Nem győznek mentegetőzni, hogy megemlékeztek a kínai diktatúra sötét pillanatáról.

Cenzúrázták a Leica optikai készülékeket gyártó német vállalat oldalát a kínai Weibo mikroblogon, miután a cég neve összefüggésbe került egy az 1989-es Tiananmen téri eseményeket bemutató promóciós videóval - derül ki a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap pénteki cikkéből.

Az ötperces, The Hunt (A vadászat) című reklámfilm, amelyet a héten tettek közzé, a történelem több sötét pillanatát eleveníti fel. A központi szálat egy nyugati újságíró története adja azonban, aki egy pekingi szállodából próbál kijutni az utcára, hogy dokumentálhassa a diáktüntetések feloszlatását, de ebben kínai katonák próbálják akadályozni.

A videót a kínai internetcenzorok Kínában elérhetetlenné tették, majd pekingi idő szerint csütörtök estére már nem engedélyeztek semmilyen, a Leica nevet tartalmazó bejegyzést közzétenni a kínai Twitternek is nevezett Weibón - írja a SCMP.

Emily Anderson, a Leica egyik szóvivője csütörtökön úgy nyilatkozott: a kérdéses videó, bár a Leica-logóval ér véget, nem a cég megrendelésére készült, így azt hivatalosan nem is hagyták jóvá. A szóvivő kiemelte: a Leica elhatárolódik a videóban bemutatott tartalomtól, és elnézést kér bármiféle ebből adódó félreértés vagy helytelen következtetés miatt. Hozzátette: a cég lépéseket tett annak érdekében, hogy biztosítsa, a rövidfilmet a Leica egyetlen hivatalos közösségi oldalán sem osztják meg.

Az eset amiatt is különös jelentőséggel bír, mert az idén esedékes a Tiananmen téri események 30. évfordulója, ráadásul éppen a hét elején volt 30 éve annak, hogy meghalt Hu Jao-pang, egykori reformista kínai pártfőtitkár, akinek a halálát követő tömeges utcai megemlékezések indították el azt a tüntetéshullámot, amelynek 1989. június 4-én a kínai hadsereg vetett kíméletlenül véget. Ekkor készült a huszadik századi egyik legismertebb fényképe, amelyen egy fehér inges férfi áll a felé tartó tankokkal szemben - a kép a most megjelent videó egyik központi eleme.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.