Ujhelyi István szerint Orbánék nem tartják be a brüsszeli határidőket

  • narancs.hu
  • 2023. március 22.

Külpol

A szocialista EP-képviselő szerint magyaronként 1,6 millió forint a tét.

Orbán Viktor és kormánya valójában nem akar megállapodni Brüsszellel – állítja Ujhelyi, szerint ezt támasztja alá, hogy a maga által vállalt határidőket sem tartja be.

Legutóbb múlt héten kellett volna például egy jelentést küldenie az Uniónak a korrekciós intézkedésekről, de állítólag ez is elmaradt – közölte az ellenzéki képviselő szerdán.

A Fidesz-kormánynak mintegy huszonhét, úgynevezett jogállamisági „szupermérföldkövet” kellene teljesítenie ahhoz, hogy végre hozzájussunk a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz. Annak ellenére, hogy ezek az EU-s pénzek nélkülözhetetlenek a magyar családok, az önkormányzatok és a gazdaság számára, „a kormány mégsem akarja teljesíteni a szükséges feltételeket, vagy egyszerűen képtelen a változtatásra.”

Néhány nap múlva, egészen pontosan március 31-én jár le az a határidő, amelyet az úgynevezett helyreállítási alap első kifizetéseihez szabtak feltételként. Eddig kellene a már említett „szupermérföldkövek” mindegyikét teljesíteni, Ujhelyi szerint egyelőre „még nem tartunk sehol az ügyben”. Az EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogállamisági folyamat részeként zajló, úgynevezett kondícionalitási eljárás keretében egy tavaly évvégi tanácsi határozat arra is kötelezi a magyar kormányt, hogy először március 16-ig, majd ezt követően három havonta jelentésben tájékoztassa azokról a jogállamisági korrekciós intézkedések végrehajtásáról, amelyekre az Orbán-kormány korábban írásban kötelezettségeket vállalt.

Ujhelyi a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy brüsszeli forrásai szerint az említett határidőig a kormány ennek a jelentési kötelezettségének még nem tett eleget, legalábbis arról nem adott számot a nyilvánosságnak.

ujhelyi_istvan_top_story_lead.jpg

 
Ujhelyi István 

Az EP-képviselő ezzel kapcsolatban azonnali tájékoztatást követelt a kormányzattól, elsősorban a tárgyalásokért felelős Varga Judit igazságügyi minisztertől, és aggasztónak nevezte a tárgyalások és a teljesítések menetét.

„Ha a kormányzat nem tesz végre érdemi és aktív lépéseket a következő hetekben, akkor nemhogy januárra vagy – ahogy a kormány legutóbb ígérte - márciusra nem fognak megérkezni a források, de nyárra, vagy akár évvégére sem” – fogalmazott.

„A partnerségi megállapodásból 22 milliárd euró, a helyreállítási alapból 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő forrás és plusz 9,6 milliárd eurónyi kedvezményes kölcsön forog kockán; ez 400 forintos euróval számolva 14.960 milliárd forint. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogyha Orbán Viktor tavaly szeptember óta nem volt hajlandó a saját maguk által vállalt intézkedéseket meghozni és a végrehajtásukat elindítani, akkor valójában nem akar megállapodni. Pontosan tudja, hogy a jogállamisági módosítások a rendszerének részbeni lebontásával járnak, és ha a rendszere meggyengül, akkor végül kártyavárként omlik össze” – mondta. A szükséges megállapodás alapját kétségkívül az igazságügyi reform adja, de ha ezt az egyre szűkülő időben a kormány nem hajtja hitelesen végre, akkor az említett pénzeket végleg elbukhatjuk, de legalábbis hosszú időre befagyasztva maradhatnak.

Az EP-képviselő hozzátette, hogy ugyan a kormány kötelezően konzultált az érintett szakmai és civilszervezetekkel az igazságügyi reform részleteiről, azt továbbra sem tudni, hogy az elhangzott véleményeket vagy kritikákat milyen módon és mélységében építik be végül a végrehajtási javaslatba.

„Megér Önöknek 1,6 millió forintot, vagyis egy négytagú családra vetítve több mint 6 millió forintot a NER működtetése? Mert úgy néz ki, hogy minden magyarnak ennyibe fog fájni, ha a kormány nem tér végre észhez és nem módosítja a Brüsszellel szembeni tárgyalási stratégiáját” – tette fel a szónoki kérdést Ujhelyi.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.