Az elrettentés és a védelem fokozására a NATO tagországok hajókkal és vadászgépekkel erősítik meg a szövetség kelet-európai szárnyát – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. Minderre azért van szükség, mert Oroszország folytatja a katonai csapatmozgását az ukrán határ közelében - tette hozzá.
A tájékoztatás szerint
- Dánia fregattot küld a Balti-tengerre és négy F-16-os vadászgépet telepít Litvániába;
- Spanyolország hajókat küld a NATO különböző haditengerészeti erőihez, de fontolgatja vadászgépek telepítését is Bulgáriába;
- Franciaország akár csapatokat is küldene Romániába;
- Hollandia két F15-ös vadászgépet küld Bulgáriába, továbbá egy hajót is felajánlott
- és az Egyesült Államok is növelné katonai jelenlétét.
A bejelentést a Kreml „nyugati hisztériának” nevezte. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése csak a feszültséget fokozza a biztonság szférájában. Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt" - tette hozzá Peszkov.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással.
Véleménye szerint Oroszország "agresszív környezetben" él, és a NATO-országok részéről "barátságtalan" kijelentések hangzanak el irányában. A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásba szedett válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepelt a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása; a moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.
A nap folyamán a Fehér Ház és a Downing Street bejelentette, hogy Ukrajna elhagyására szólították fel diplomatáikat és az országban élők állampolgáraikat. Szintén hétfőn az EU 27 tagállamának külügyminiszterei vitatták meg az orosz-ukrán válságot Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Nyilatkozatban tették világossá, hogy Oroszország mozgósítása veszélyt jelent az európai kontinens békéjére és stabilitására. Az Európai Unió Külügyi Tanácsa kijelentette, hogy a befolyási övezetek fogalmának nincs helye a 21. században - írja a Guardian.
Mint arról lapunk korában beszámolt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az Európai Unió 1,2 milliárd eurós hitelt és támogatást nyújt Ukrajnának a konfliktus pénzügyi költségeinek fedezésére. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig a BBC tudósítása szerint figyelmeztette Oroszországot, hogy Ukrajna megszállása "fájdalmas, katasztrofális, erőszakos és véres lépés lenne". Hozzátette, az Egyesült Királyság gazdasági-pénzügyi szankciókkal is sújtaná Oroszországot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn közölte, hogy Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését. A miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy
egyelőre nem tervezik evakuálni sem a kijevi magyar nagykövetség diplomatáit, sem a családtagjaikat,
és az utazási tanácsok módosítása sincs jelenleg napirenden.
Oroszország hétfőn folytatta a haditengerészeti gyakorlatok előkészületeit, februárban pedig Fehéroroszországgal tart közös gyakorlatot. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök hétfőn azt mondta, hajlandó bevetni a teljes hadsereget az ukrán határon, mert az ukránok is csapatokat telepítenek a térségben.
Az orosz-ukrán konfliktus magyarországi fejleménye, hogy az ellenzék felszólította Orbán Viktort, a jelenlegi helyzet miatt ne találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel február 1-jén.
(Címlapképünkön: Az ukrán fegyveres erők önkéntes területvédelmi egységének tagjai gyakorlatoznak egy kijevi parkban 2022. január 22-én. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz az orosz inváziótól tartva. Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
