Ukrajna elnöke találkozón rendezné a vitás kérdéseket Orbánnal

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 20.

Külpol

A magyar kormány a nyelvtörvény miatt blokkolja Ukrajna NATO-integrációját.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közti vitás kérdések rendezéséről.

Ezt az államfő azon a sajtótájékoztatón jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva, amelyet Kijevben tartott beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából.

"Mindenkinek tudnia kell a(z állam-)nyelvet. Sokak számára az ukrán nem anyanyelv, mint például a beregszásziaknak, de nekik is tudniuk kell az ukrán nyelvet. Magyarországgal évek óta nincs kapcsolatunk, és éppen a történelmi örökség és a nyelvi kérdés miatt blokkolják az EU- és a NATO-integrációnkat" - idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

"Orbán úr egy éve keresi egy találkozó lehetőségét velem. Mondtam, hogy kész vagyok erre,  szeretném, ha aláírnánk egy mindenre kiterjedő memorandumot: a biztonsági helyzetről, az egymás iránti tiszteletről, a történelem tiszteletben tartására vonatkozóan. Egyelőre nem egyszerű a kapcsolatunk Magyarországgal, de úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a közeljövőben megoldjuk" - tette hozzá az elnök.

Egy márciusban tett bejelentés szerint Orbán Viktor elfogadta a meghívást egy ukrajnai látogatásra. Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra is, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter február eleji kijevi látogatásakor megállapodtak egy Zelenszkij-Orbán találkozó feltételeiről. Akkor arról volt szó, hogy a csúcsszintű találkozót még megelőzi a két ország kormányközi együttműködési bizottságának ülése, amelyen elsősorban gazdasági kérdéseket vitatnak meg.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a tartárgyak többségénél az áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Az Orbán-kormány a törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.