Orosz kémek, egy tervezett mérgezés és ami mögötte van

  • B. Simon Krisztián
  • 2020. május 22.

Külpol

Prága polgármestere és két kerületi polgármester is rendőri védelem alatt áll, mert a titkosszolgálatok szerint veszélyben van az életük. Az ügyet jól ismerő oknyomozó újságíróval, Ondřej Kundrával orosz befolyásról, kémekről és ellenállásról beszéltünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Hitelesnek tűnő információk szerint Zdeněk Hřibet, Prága polgármesterét, valamint Ondřej Kolař és Pavel Novotný kerületi polgármestereket is meg akarta mérgezni egy diplomata-útlevéllel utazó orosz férfi. Miért szánhatta el magát Oroszország egy ennyire extrém lépésre?

Ondřej Kundra újságíró

Ondřej Kundra újságíró

 

Ondřej Kundra: Még nem tudjuk, hogy tényleg meg akarták-e gyilkolni a három politikust, vagy csak egy félrevezető akcióról van szó. Ám az tudható, hogy az oroszokat nagyon zavarja, hogy Prágában a polgármesterek megkér- dőjelezik az orosz történelem hivatalos változatát, és bírálják a jelenlegi orosz vezetést. (A prágai polgármesterrel készült interjúnkat lásd: Megállás nélkül megy a buli”, Magyar Narancs, 2020. március 5.) A főváros vezetése átnevezte azt a teret, ahol az orosz nagykövetség található – most az öt éve meggyilkolt orosz ellenzéki, Borisz Nyemcov nevét viseli –, illetve az oknyomozó cikkei miatt meggyilkolt Anna Politkovszkaja is kapott egy sétányt, ráadásul elmozdították a helyéről Ivan Sztyepanovics Konyev szovjet marsall köztéri szobrát is.

Oroszországnak nagyon fontosak a történelmi narratívák, a háborús hősökre építi mai imázsát is. Most, amikor a moszkvai vezetés támogatottsága visszaesett, s az országot komoly gazdasági és egészségügyi problémák sújtják, a történelem az egyetlen, amivel Putyin még tudja valamelyest mobilizálni az embereket. Ha kívülről belepiszkítanak ebbe a képbe, az nagyon zavaró. És pont ez történt Csehországban! Persze távolról sem ez lenne az első eset, hogy ilyesmiért megbüntetnek egy országot: 13 évvel ezelőtt például Észtország vezetése lebontott egy szovjet katonai emlékművet, mire az állami intézményeket masszív kibertámadás érte.

(…)

Zdeněk Hřib, Prága polgármestere

Zdeněk Hřib, Prága polgármestere

 

 

MN: Volt korábban is példa rá, hogy a cseh politika beleállt ilyesféle ügyekbe?

OK: Ez új. Ezek a politikusok arra is reagálnak ily módon, hogy Miloš Zeman elnök és elődje, Václav Klaus is erősen orosz-, illetve Kína-barát politikát vitt. Az 1989-es bársonyos forradalom után Václav Havel elnök külpolitikai felfogása az volt, hogy nekünk mint új demokráciának segítenünk kell a polgároknak azokban az országokban, ahol a szabadság korlátozott. Ezt a tradíciót a későbbi politikusok semmibe vették – a fiatalabb generáció viszont szeretné visszahozni.

(…)

Ondřej Kundra, a Respekt című liberális hetilap főszerkesztője, egyike a legszéleskörűbb titkosszolgálati információkkal rendelkező újságíróknak Csehországban. Interjúnkban arról is kérdeztük, miért van annyi orosz kém Csehországban és miért szeretik Putyint a mainstream politikusok – de a kínai befolyásszerzést sem hagytuk figyelmen kívül. Részletek a friss Magyar Narancsban.

A lap kapható az újságárusoknál, a boltokban, vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?