Ukrajna már bevetette az USÁ-tól kapott kazettás bombákat

  • narancs.hu
  • 2023. július 21.

Külpol

A Human Rights Watch próbált nyomás gyakorolni a felekre, hogy ne használják a civil lakosságra is veszélyes fegyvert.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint Ukrajna már hatékonyan alkalmazza az amerikaiaktól kapott kazettás bombákat – írja a 444. John Kirby azt nem részletezte, hogy az ukránok hol vetették be a fegyvert. Az ukrán katonai vezetés néhány hete azt ígérte, hogy kizárólag a megszállt ukrajnai területeken alkalmazzák majd a fegyvert az orosz erők ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég az állami televízióban beszélt a kazettás bombákról, azt mondta, „természetesen, ha ellenünk használják fel, fenntartjuk a jogot a viszonzásra.”

A kazettás bomba egy olyan fegyver, aminek betiltásáért hosszú ideje küzdenek civil szervezetek.

A Human Rights Watch pont július elején igyekezett nyomást gyakorolni az oroszokra és az ukránokra, hogy ne vessék be ezeket, ugyanis a bombák besült részei évekig komoly veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, mert bármikor felrobbanhatnak.

Csakhogy e fegyver tiltásáról szóló nemzetközi egyezményt nem írta alá sem Moszva, sem Kijev, sem Washington. Hogy miért olyan vitatott a kazettás bombák használata, arról ebben a cikkben ír a 444.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.