Külpol

Miközben Nicolas Sarkozy az utcán és a parlamentben egyaránt hatalmi erővel lép fel vitatott nyugdíjtörvénye mielőbbi megszavazása érdekében, és a pénteken kezdődött őszi szünettől reméli a kedélyek megnyugvását, kérdéses, hová vezet a hetek óta tartó tiltakozások nyomán felgyülemlett feszültség. Mit kezdenek az - egyelőre a közvélemény masszív támogatását élvező - szakszervezetek a tagság harcra kész elemeivel, és milyen mederbe terelhetők a kisebb-nagyobb fennakadásokat okozó szórványos, de egyre szaporodó akciók.

Jövő kedden képviselőházi és részleges szenátusi választásokat tartanak az Egyesült Államokban: a demokraták minden jel szerint elbukják többségüket. Ez nem sok jót jósol Barack Obamának 2012-re - véli interjúalanyunk, aki nemrég a Közép-európai Egyetemen tartott vendégelőadást.

Boris Tadic államfő európai politikájára a nép rokonszenvében fürdőző, szélsőségesen nacionalista ifjúsági mozgalmak készülnek kemény, akár véres választ adni. A kormány azt ígéri, hogy bírósági úton akadályozza meg az egyház szellemi támogatását élvező soviniszta és fasisztoid szervezetek további térhódítását.

Döntő fázisába lépett az afganisztáni háború: a NATO tesz egy utolsó kísérletet az ország stabilizálására - jelentős csapatnövelésekkel. A katonák nem egyszerűen csak az ellenséget hajkurásszák, hanem az afgán törzsi és államrend helyreállításával próbálkoznak. Helyszíni riport a tálib ellenállás szívének számító Kandahár tartományból.

Még ma sem világos, hogy a különféle tudományágakban elért eredmények mellett miért éppen a béke ügye az, aminek az előmozdítását komoly pénzjutalommal (mai értékén mintegy másfél millió dollárral) kívánta honorálni Alfred Nobel fegyvergyáros, a dinamit feltalálója. A szándéka viszont egyértelmű volt: azoknak jár a békedíj, akik kimagasló erőfeszítéseket tettek "a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért, illetve megszüntetéséért, vagy békekongresszusok rendezéséért és előkészítéséért". A jutalmazottak köre később kiterjedt azokra is, akik az emberi jogok érvényesülése (például Martin Luther King, 1964) vagy éppen a környezet védelme (Al Gore, 2007) érdekében cselekedtek, talán azért is, mert esetenként a jelentősnek tűnő béke-erőfeszítések utóbb hatástalannak bizonyultak, mint például az 1994-ben díjazott izraeli- palesztin béketárgyalások (Jasszer Arafat, Simon Peresz, Jichak Rabin). Ezek történetesen éppen a norvég fővárosban zajlottak, talán ez is befolyásolta az ottani parlamenti képviselőkből álló öttagú bizottság döntését.

A vasárnapi első forduló után a versenyben maradt két jelölt egyenlőtlen esélyekkel készül az október végi második fordulóra. Dilma Rousseff, aki lényegében az eddigi államfő, Luiz Inácio Lula da Silva saját jelöltje, a balközép munkáspárt köré szerveződött választási koalíció támogatását élvezi. Mindenekelőtt azonban Luláét - ahogy a becenevén emlegetik -, aki a kampány időszakában idejének jelentős részét Rousseff népszerűsítésére, illetve egyáltalán a megismertetésére fordította. Az elnöki hivatal esélyes várományosa ugyanis nem volt különösebben ismert politikus: választott tisztséget sohasem viselt, annál fontosabb szerepet töltött be a kormányt is vezető államfő kabinetfőnökeként az államigazgatásban. Lulának minden bizonnyal jó oka volt arra, hogy őt válassza, ezen túl már csak a saját, két választási cikluson át töretlenül őrzött népszerűségében kellett bíznia, pontosabban abban, hogy a brazilok többségének rokonszenvét képes lesz átruházni Dilma Rousseffre.

A parlamenti választások után a hatalom és ellenzéke egyaránt győzelemről beszél a dél-amerikai országban. De Hugo Chávez alighanem több szavazatra számított. Ha csalódott is, meglepődni nem volt oka.

A múlt szombaton parlamenti választást tartottak Afganisztánban. A tálibok az eseményt halálos fenyegetésekkel és erőszakkal próbálták megakadályozni - lapzártánkig vagy tucatnyian haltak bele abba, hogy élni kívántak szavazati jogukkal. Eredmény egy hét múlva várható - de hogy nem az új alsóház, a Wolesi Jirga fogja megoldani az ország bajait, az is biztos. Akkor viszont mi?

Amikor a török választópolgárok tiszteletre méltó arányban (közel 74 százalékos részvétel mellett) részt vettek az alkotmánymódosításokról tartott népszavazáson, ezzel egyszersmind egy sajátos évfordulós megemlékezés részesei is voltak. Harminc évvel ezelőtt éppen ezen a napon (szeptember 12-én) zajlott le a Kenan Evren tábornok vezette puccs - immár a harmadik a modern Törökország történetében. Ez egyrészt véget vetett a politikai káosznak, a szélsőbal és -jobb utcai csatározásainak, másrészt igencsak kíméletlen módszerekkel (kínzásokkal, kivégzésekkel, bebörtönzésekkel, állampolgárságtól való megfosztással, több mint másfél millió ember feketelistára helyezésével) akadályozta meg a konfliktusok újraéledését, esélyt adva ugyanakkor a széteső gazdaságnak a talpraállásra. Ezen a téren végső soron sikeres volt a hadsereg, amennyiben a következő években Törökország fokozatosan bekapcsolódott a világgazdasági folyamatokba. A következő évtized

Az észak-kosovói városban a háború vége óta albánok és szerbek egymástól elzárva, két külön világban élnek. Egy civil kezdeményezés a fiatalok révén zenével szeretné közelebb hozni a közös problémával küszködő közösségeket.

Múlt hét végén több tízezernyi felvonuló tiltakozott Franciaország 130 településén és néhány európai nagyváros gall nagykövetsége előtt a francia "állami rasszizmus" megnyilvánulásai ellen. A bevándorlókat - így az idén januártól hazatoloncolt nyolcezer kelet-európai romát - a bűnözéssel azonosító szólamok és az ősz végére ígért újabb törvényi szigorítás ismerős praxis - egy hosszú széria legújabb elemei.

Wolfram Maas, Németország belgrádi nagykövete megdöbbent: "Nem értem, hogyan fogalmazhat úgy Szerbia gazdasági minisztere az egyik legnagyobb német befektetőről, hogy ki kellene tiltani az országból, és megakadályozni, ha vissza akarna térni" - nyilatkozott szerb újságíróknak június 27-én.

A múlt szombaton több százezres tömeggyűlést tartott Washingtonban a Tea Party Movement, a bostoni Teadélután Mozgalom. A szélkonzervatív szerveződés azt reméli, hogy a Republikánus Párton keresztül komoly hatással lehet az Egyesült Államok politikájára. Első nagy erőpróbájuk a novemberi kongresszusi választások lesznek.

A hidegháború végén született legenda szerint a szovjet rendszer összeomlását a faxgép okozta. Azaz a kommunikáció szabadsága adta meg a kegyelemdöfést annak a diktatúrának, melynek végzetéről még 1989-ben is csak álmodozott az emberiség.