Népszavazás a török alkotmányról - Kicsinosították

  • - kovácsy -
  • 2010. szeptember 23.

Külpol

Amikor a török választópolgárok tiszteletre méltó arányban (közel 74 százalékos részvétel mellett) részt vettek az alkotmánymódosításokról tartott népszavazáson, ezzel egyszersmind egy sajátos évfordulós megemlékezés részesei is voltak. Harminc évvel ezelőtt éppen ezen a napon (szeptember 12-én) zajlott le a Kenan Evren tábornok vezette puccs - immár a harmadik a modern Törökország történetében. Ez egyrészt véget vetett a politikai káosznak, a szélsőbal és -jobb utcai csatározásainak, másrészt igencsak kíméletlen módszerekkel (kínzásokkal, kivégzésekkel, bebörtönzésekkel, állampolgárságtól való megfosztással, több mint másfél millió ember feketelistára helyezésével) akadályozta meg a konfliktusok újraéledését, esélyt adva ugyanakkor a széteső gazdaságnak a talpraállásra. Ezen a téren végső soron sikeres volt a hadsereg, amennyiben a következő években Törökország fokozatosan bekapcsolódott a világgazdasági folyamatokba. A következő évtized

Amikor a török választópolgárok tiszteletre méltó arányban (közel 74 százalékos részvétel mellett) részt vettek az alkotmánymódosításokról tartott népszavazáson, ezzel egyszersmind egy sajátos évfordulós megemlékezés részesei is voltak. Harminc évvel ezelőtt éppen ezen a napon (szeptember 12-én) zajlott le a Kenan Evren tábornok vezette puccs - immár a harmadik a modern Törökország történetében. Ez egyrészt véget vetett a politikai káosznak, a szélsőbal és -jobb utcai csatározásainak, másrészt igencsak kíméletlen módszerekkel (kínzásokkal, kivégzésekkel, bebörtönzésekkel, állampolgárságtól való megfosztással, több mint másfél millió ember feketelistára helyezésével) akadályozta meg a konfliktusok újraéledését, esélyt adva ugyanakkor a széteső gazdaságnak a talpraállásra. Ezen a téren végső soron sikeres volt a hadsereg, amennyiben a következő években Törökország fokozatosan bekapcsolódott a világgazdasági folyamatokba. A következő évtized

a pacifikáció jegyében

telt, aztán újból demokratikus választások következtek - viszont a puccsisták által megfogalmazott alkotmány sokáig érintetlen maradt, azt az egyszerre szekuláris és nacionalista értékrendet őrizve, amely egyenes örököse a kemalizmusnak, és amely másfajta gondolkodásmódnak nem ad polgárjogot.

Recep Tayyip Erdogan, aki a konzervatív, mérsékelten iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnökeként 2003 óta kormányozza az országot, értelemszerűen nem ennek a politikai irányzatnak az embere: épp ellenkezőleg, főleg a szegény, elmaradott, vidéki, a kemalizmustól nem igazán megérintett vallásos tömegek szavazták be a hatalomba, és tartják is ott - valószínűsíthetően még a jövő évi választásokat követően is.

Erdogan politikai célja az, hogy megtörje annak az elitnek a politikai és informális hatalmát, amely lényegében a húszas évek óta lehetetlenné teszi minden más politikai erő részvételét a politikai játszmákban - például az említett puccsok útján, miután Törökországban a közelmúltig maga a hadsereg, a hadvezetés alkotta ennek a pólusnak a gerincét. Azért csak a közelmúltig, mert Erdogan őrizetbe vételekkel és (egyelőre nem világos, mennyire megalapozott) hazaárulási vádakkal igyekszik megroppantani nem egyszerűen a hadsereg politikai erejét, hanem ennek a tiszteletteljes elfogadottságát is. A megosztottság természetesen ennnél bonyolultabb, rétegzettebb és kaleidoszkópszerűbb - gondoljunk csak azokra például, akik éppen a demokrácia védelmében követelték és érték el, hogy a nők vallásos meggyőződésüknek megfelelően ismét viselhessenek kendőt az egyetemeken.

Távolról sem egyszerű tehát megítélni, hogy Törökországban mi az, ami az európai demokratikus értékek felől nézve előrelépés, és mi az, ami kételyeket kell, hogy ébresszen bennünk - most nem is beszélve az ország külpolitikai irányultságáról, amely legújabban a nyugati és Izrael melletti elköteleződés felől egyfajta térségi vezető szerep elfogadtatása felé látszik elmozdulni.

És ugyanez a helyzet a szavazók 58 százaléka által támogatott alkotmánymódosításokkal is. Alighanem túlzottak és idegesen udvariaskodók az ezzel kapcsolatos külföldi (európai, amerikai) gratulációk, amelyek már-már a demokratizmus győzelmét láttatják az eredmény mögött. Ugyanakkor egyértelműen ellentétes tendencia sem rajzolódik ki a 27 konkrét módosításból: ezek a bírálók szerint feltűnő módon elkerülték az alkotmány mindazon pontjait, amelyek fenntartják az ország mértéktelen centralizációját, akadályozzák a modernizálódását, és természetesen túlhatalmat biztosítanak a mindenkori kormányzat számára.

A módosított, illetve új paragrafusok között vannak olyanok, amelyek a személyes szabadságjogok érvényesülését segítik elő. (Erdogan többek között avval is érvelt a módosítások mellett, hogy ezek az EU tagsági követelményeihez igazodnak.) Az állam és polgárai közötti nézeteltéréseket mostantól nemcsak bíróságon, hanem ombudsman útján is tisztázhatják, illetve közvetlenül is az alkotmánybírósághoz lehet fordulni jogsérelem esetén. Alkotmányos védelmet, ezzel a pozitív megkülönböztetés lehetőségét is élvezhetik a nők, gyermekek, idősek. De megnehezítik a változások a pártok betiltásának lehetőségét is az alkotmánybíróság szerkezetének átalakításával.

Ez utóbbi esetben a bírálók felhívják a figyelmet az AKP érintettségére, amely ellen (éppen a fejkendő-engedélyezés ügyében, az alkotmányban rögzített szekularizmus veszélyeztetése miatt) sikertelenül próbált fellépni az alkotmánybíróság. Ez a testület - szintén a hagyományos rend egyik védőbástyája - most elveszti függetlenségének azt az ellentmondásos biztosítékát, hogy tagjait gyakorlatilag a konzervatív kemalisták (például egyetemi vezetők) jelölhették ki. Kibővítik a létszámát, és tagjainak többségét

a köztársasági elnök jelölheti ki,

aki nagy valószínűséggel maga Erdogan lesz két év múlva. A módosított cikkelyek között szerepel az alkotmány 15. paragrafusa, amely eddig védelmet nyújtott a felelősségre vonással szemben a puccsista vezetőknek. (Enyhíti a változás drámaiságát, hogy ezek a cselekmények harminc év után elévülnek, vagyis Kenan Evren tovább élvezheti nyugdíjas éveit, amelyeket hír szerint többek között festegetéssel tölt.)

Több változtatás is kapcsolódik a sztrájkjoghoz, például a kormányhivatalnokoknak az eddigi helyzettel szemben mostantól joguk lesz a kollektív bérvitára. Megszüntetik a politikai indíttatású munkabeszüntetésekre vonatkozó korlátozásokat, és a szakszervezeteket a továbbiakban nem teszik felelőssé a sztrájkok idején a munkahelyeken bekövetkező anyagi károkért. Végül növekszik a munkavállalói szervezeteket tömörítő Gazdasági és Szociális Tanács súlya a gazdaságpolitikai döntéshozatalban, miközben a kormány beszünteti részvételét a szervezet tevékenységében.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.