UNICEF: A második világháború óta nem kellett ennyi gyereknek menekülnie

Külpol

Az UNICEF adatai szerint mintegy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát 2021-ben. Ezt a számot az orosz invázió még legalább ötmillióval emelte meg.

A második világháború óta a legtöbb gyerek kényszerült menekülni konfliktusok, erőszak és más válságok elől világszerte 2021 végén - közölte pénteken New Yorkban az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.

Az UNICEF adatai szerint mintegy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát, közülük csaknem 22,8 millió a konfliktusok és az erőszak miatt. Ezek a számok azt jelentik, hogy 2020 óta 2,2 millióval nőtt a gyermekmenekültek száma világszerte.

Az UNICEF szerint a rekordmagas szám közvetlen következménye az olyan konfliktusoknak, mint az afganisztáni és a jemeni. A szervezetnél kiemelték, hogy tavaly további 7,3 millió gyereket tettek hajléktalanná természeti katasztrófák. A szervezet világszerte felszólította a kormányokat, hogy erősítsék meg a menekültek és gyerekek védelmét.

Az adatok 2021 végéről származnak, nem tartalmazzák az orosz invázió miatt hajléktalanná vált vagy menekülni kényszerült ukrán gyerekeket, amely február óta további 2 millióval növelte gyerekmenekültek számát, és további 3 millió gyereket kényszerített az országon belüli lakóhelye elhagyására.

A szélsőséges időjárási események, az Afrika szarván tapasztalható aszály, valamint az Indiában, Bangladesben és Dél-Afrikában tapasztalt súlyos áradások miatt is kényszerültek gyerekek és családjaik lakóhelyük elhagyására. Több mint egyharmaduk a Szaharától délre fekvő Afrikában él (3,9 millió, a teljes szám 36 százaléka), egynegyede Európában és Közép-Ázsiában (2,6 millió vagy 25 százalék), 13 százaléka (1,4 millió) pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - derült ki az UNICEF közleményéből.

A gyermekmenekültek mintegy kétharmadát íratták be általános iskolába, míg a serdülőkorú menekülteknek csak mintegy egyharmada részesül oktatásban - tette hozzá az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.