UNICEF: több mint 2000 gyerek halt meg a Gázai övezetben az elmúlt két hétben

  • narancs.hu
  • 2023. október 25.

Külpol

A térségben élők súlyos ivóvízhiánnyal is küzdenek, mely elsősorban a gyerekekre lehet veszélyes.

A Gázai övezetben 2360 gyerek vesztette életét és több mint 5300 sebesült meg az izraeli légicsapások nyomán

– jelentette be az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) helyi idő szerint kedd este New Yorkban.

Adele Hodr, a szervezet közel-keleti és észak-afrikai irodavezetője megdöbbentőnek nevezte az áldozatok és sebesültek magas számát, és leszögezte: "a gázai helyzet növekvő szégyenfolt az emberiség lelkiismeretén".

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Palesztinok menekülnek otthonaikból Gázában
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Mint ismert, a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 200 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az izraeli válaszcsapásokban azóta már 5791 ember halt meg a Gázai övezetben az ottani egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint.

Az UNICEF részéről kiemelték, hogy a térségben élők súlyos ivóvízhiánnyal is küzdenek, mely elsősorban a gyerekekre lehet veszélyes, hozzátéve, hogy a 2,3 milliós Gázai övezet lakosságának mintegy fele kiskorú.

A szervezet egyúttal felszólította a szemben álló feleket, kössenek tűzszünetet, egyezzenek meg a humanitárius segélyszállítmányok beengedéséről és minden túszt engedjenek szabadon.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.