Védőmaszkok készítésére állt át egy pizzéria Chicagóban
_111751193_marquesha_top_story_lead.jpg
Dimo's Pizza

Védőmaszkok készítésére állt át egy pizzéria Chicagóban

  • narancs.hu
  • 2020. április 10.

Külpol

Védőfelszerelést a pizzasütőből - badarságnak hangzik, de a jelek szerint működik.

Március 16-án Chicagóban is elrendelték a bárok és éttermek bezárását. Azzal, hogy csak elvitelre és házhoz szállítással szolgálhatják ki vendégeiket, gyakorlatilag padlóra küldték az olyan kis pizzázókat, mint a Dimo's Pizza, hiszen bevételük nagy része a szeletenként árult pizzából származott. Dimitri Syrkin-Nikolau azonban nem esett kétségbe: mérnök barátaival összedugták fejüket és rájöttek, hogy a pizzasütésre használt kemencéket végső soron védőmaszkok készítésére is lehet használni. "Először badarságnak hangzott, de működik a dolog" - nyilatkozta a tulajdonos.

Tészta helyett egyszerűen plexilapokat tesz a sütőbe, melyek a hő hatására megolvadnak, így a megfelelő méretűre és alakúra lehet őket vágni és formálni. "Nagyon gyors folyamat - mindegy, hogy pizzáról vagy plexiről van szó, az elv ugyanaz" - magyarázta. Körülbelül heti 3 ezer maszkot tudnak gyártani, melyet 3 dollárért árulnak - a tulaj szerint azért kérnek pénzt a védőfelszerelésekért, mert csak így tudja beszerezni az alapanyagot és ez biztosítja alkalmazottai fizetését is.

Chicagóban egyelőre nem olyan szörnyű a helyzet mint New Yorkban, a városvezetőknek és a lakóknak is volt egy kis idejük felkészülni, mielőtt beütött a fertőzés. Ennek ellenére már Chicagóban is 6619 fertőzöttet 196 halottat tartanak számon.

Via BBC

Nézzünk együtt a jövőbe!

Mit tesz, és mit tehet a járvány ellen az ellenzék, a honvédség, az önkormányzat? Olvasni jó. Elgondolkozni a jövőn pedig szerfelett izgalmas is lehet, és még a hétköznapokban is jól hasznosítható dolgok sülhetnek ki belőle. Belelátni a jövő bármely kicsiny szeletébe: nincs is annál kecsegtetőbb dolog.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.