Vélhetően pénzbüntetést kaphat Szájer Belgiumban a szabálysértésekért

  • Bányai György
  • 2020.12.03 06:17

Külpol

Ha Brüsszelben folytatnak eljárást Szájer József ellen, akkor Magyarországon már nem tehetik, mert a kétszeri eljárás tilalmába ütközne - mondta lapunknak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Magyarnarancs.hu: Lehet-e politikai megfontoláson túl praktikus oka annak, ha egy bajba került európai parlamenti képviselő nem azonnali hatállyal adja vissza mandátumát, hanem egy későbbi időpontban, esetleg abból célból, hogy addig se lehessen az üggyel kapcsolatban valamilyen eljárási cselekményt végrehajtani vele szemben?

Hoffmann Tamás: Amíg az Európai Parlament (EP) tagja, nyilván nem lehet. Ugyan kérhetik az immunitás felfüggesztését az illetékes bűnüldöző szervek az EP-től, de ez a procedúra eltart egy ideig. Szájer Józsefet egy feltételezhető bűncselekmény során tetten érték, és nem tudta magát igazolni. Ekkor átkutatták a holmiját és találták meg nála a kábítószert. Nyilván míg nem igazolta magát, nem tudott az immunitására hivatkozni.

MN: Egy EP-képviselő diplomáciai mentességet is élvez?

HT: Az más típusú: az állami diplomácia képviselőjének a mentessége. Külön kérdés, hogy az immunitás köre, tehát az őt megillető védelem pont ugyanakkora-e. Egy európai parlamenti képviselőé Brüsszelben abszolút teljességű. Ez azt jelenti, hogy semmilyen szituációban nem lehet addig felelősségre vonni, amíg ez fajta sérthetetlensége fennáll. Amit az Európai Parlament vissza is vonhat. Ez történt a jobbikos Kovács Bélával. Viszont egyes uniós tagállamokban ettől eltér az immunitás mértéke. Ilyen szituációban az európai parlamenti mentesség felülírja a hazait. Magyarországon például felelősségre lehet vonni az országgyűlési képviselőt, ha tiltott önkényuralmi rendszerek bűneit próbálja bagatellizálni, elhallgatni, dicsérni. Ugyanezt nem lehet megcsinálni az európai parlament tagjával, mert őt szélesebb körű mentesség illeti meg. Nem szoktak külön diplomáciai státust is adni az EP-mandátum mellé. Természetesen a magyar állam elméletileg megteheti, hogy ad Szájer Józsefnek azután, hogy véget ér az európai parlamenti mandátuma.

MN: Elég könnyen osztogatják nálunk a diplomata-útleveleket...

HT: Az megint más dolog. Legfeljebb az utazás megkönnyítésére alkalmas.

MN: Mondjuk átvizsgálhatják az illető autóját?

HT: Ha egyébként nincs mentessége, akkor igen. Ha van, akkor nem.

MN: Ha a külföldi eljárás során nem történik meg, itthon felelősségre vonható-e Szájer József kábítószer-birtoklás miatt?

HT: Az a kérdés, hogy a belga büntetőeljárás végül hogyan zárul. Ha valamilyen okból azt ott nem folytatnák le, akkor Magyarországon is meg lehetne tenni. A magyar Büntető törvénykönyv (Btk.) ismeri az úgynevezett aktív személyi hatályt, miszerint ha a magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekmény a hazai Btk.-ba ütközik, ugyanúgy bűncselekmény, mintha itthon követte volna el. Tehát ha a magyar hatóságoknak hivatalosan tudomásukra jut kint elkövetetett bűncselekmény gyanúja, természetesen lefolytathatnak büntetőeljárást ilyen ügyben. Azonban ha ezt a másik országban lefolytatták, és hoztak valamilyen szankciót, akkor már nem, mert az a kétszeri eljárás tilalmába ütközne.

MN: Akkor is, ha az külföldön esetleg csak szabálysértés, itthon viszont bűncselekmény?

HT: Bármilyen szankcióra igaz ez, szabálysértésire is.

Alapvetően bulváros a körítés, de ahogy látom, azért egy kis súlyú vétség Szájer Józsefé. Egyrészt kijárási szabályokat szegett meg, másrészt kábítószer-birtoklás róható fel neki. Úgy vélem, rekreációs droghasználatról van szó. Valószínűleg pénzbüntetést fognak kiszabni rá.

MN: Hogyan folyik le alapesetben az ilyen eljárás?

HT: Főszabály szerint a területi szabály érvényesül: az az állam jár el, ahol a bűncselekmény megtörtént. Ez a leglogikusabb, ott állnak rendelkezésre a bizonyítási eszközök. Kézbesítik a terhelt lakhelyére az eljárási dokumentumokat, kap egy idézést, Szájer József például Belgiumba, hogy jelenjen meg meghatározott időben. Ha valaki nem megy el, európai elfogatóparancsot adnak kiellene. Ám az már egy következő lépcső. Ennek végrehajtása minden európai tagállamnak a kötelessége, s legfeljebb akkor lehet megtagadni, ha az ottani eljáró hatóságok bizonyítva látták, s bírósági eljárás keretében kell igazolni, hogy nyilvánvalóan alaptalanul bocsátották ki az elfogatóparancsot. A magyar hatóságok is így jártak el Hernádi Zsolt ügyében.

MN: És ha adott ügyben a magyar szabályok szigorúbbak?

HT: Akkor a külföldit kell alkalmazni, mert jogelv, hogy a terheltre nézvést kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni.

MN: A konkrét esetben: a belgáknak is figyelembe kell venniük a magyar szabályozást?

HT: Nem. Alapvető kérdés, hogy hol követték el a cselekményt. Például ha egy holland állampolgár Magyarországon füvet szív, nem hivatkozhat arra, hogy Hollandiában nem bűncselekmény. A területi szabályt be kell tartani. Azonban ha egy magyar állampolgár fogyaszt valamilyen rekreációs drogot Hollandiában, és ott nem bűncselekmény, nyilvánvalóan a holland állam nem fog közbelépni. Viszont Magyarország lefolytathatja vele szemben a büntetőeljárást, hiszen másik nem folyik Hollandiában.

 

Neked ajánljuk