A média fontos pillére a demokráciának, ezért nem engedhető meg, hogy politikai nyomás nehezedjen rá - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja szerdán.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a médiaszabadság magyarországi, lengyelországi és szlovéniai helyzetéről tartott vitában Jourová azt mondta, az Európai Bizottság aggályai továbbra is fennállnak a média szabadságának helyzetével kapcsolatban.
Magyarország esetében egyebek mellett aggodalomra okot adónak nevezte, hogy a "független Klubrádió engedélyét nem újították" meg, megkérdőjelezhető okokra hivatkozva. A rádió adása továbbra sem érhető el egy új eljárás lezárultáig - mondta.
A cseh biztos reményét fejezte ki, hogy az általános uniós ügyek miniszteri tanácsában hamarosan ismét napirendre kerül a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás, és a tagállamok áttekinthetik a média helyzetével kapcsolatos legújabb fejleményeket.
Jourová Lengyelországgal összefüggésben a bevezetni kívánt reklámadót emelte ki, Szlovéniával kapcsolatban pedig azt, hogy az újságírókat érő szóbeli támadások mellett "a kormány megpróbálja aláásni" a nemzeti hírügynökség függetlenségét a finanszírozás átszervezése által.
"Az erős vezetők azok, akik elfogadják az eltérő nézőpontokat, megengedik az állampolgáraiknak, hogy informálódjanak, nem pedig azok, akik elhallgattatják a kritikus hangokat" - fogalmazott.
Azt mondta, az Európai Bizottság mindenekelőtt azt tanácsolja az uniós tagállamoknak, hogy javítsák az újságírók biztonsági helyzetét, és lépjenek fel a médiaszereplők elhallgattatására irányuló alaptalan perek megindítása ellen. Kijelentette, a kormányoknak be kell tartaniuk kötelezettségeiket a média szabadságának biztosítására, és egészséges teret kell garantálniuk a médiapluralizmusnak.
Hozzátette: az uniós bizottság nem fog habozni, ha fel kell lépnie, mert a nemzeti döntések nem felelnek meg az unió jogszabályainak. Véleménye szerint olyan új uniós eszköz létrehozására van szükség, amely megmutatja, hogy a média a legfontosabb szereplő a demokráciában.
Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő a vitában kijelentette: Magyarország, Lengyelország és Szlovénia ellen azért indult hazug, ideológiai alapú támadás, mert ezekben az országokban karakteres jobboldali kormányok vannak. A Klubrádió ügyét "mondvacsinált hisztériakeltésnek" nevezte, ugyanis - mint emlékeztetett - a rádióra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más rádióra Magyarországon.
A képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy Vera Jourová uniós biztos partner az ideológiailag motivált támadásokban, és tényként fogad el a támadásokhoz használt álhíreket.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt hangoztatta: az, aki le merte írni, vagy be merte mutatni az igazságot az Orbán-rendszerről, azt mára elhallgattatták.
Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője beszédében kijelentette, Orbán Viktor tíz év alatt "bedarálta" a magyar médiapiacot, elnémítva a neki nem tetsző véleményeket hangoztató médiumokat. Szerinte arra van szükség, hogy Európa fellépjen a médiahatóságok függetlenségéért, továbbá európai szabályozásra a közösségi média védelmében a cenzúrázni akaró, tekintélyelvű vezetőkkel szemben.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában kijelentette, az elmúlt tíz évben megszűnt a médiapluralizmus Magyarországon. A médiumok magyarországi központosításának célja, hogy hamis híreket közöljenek, hamis narratívát közvetítsenek, ezért egy európai szintű, kormányoktól és reklámbevételektől független, minden tagállamban kötelezően működő műsorszóró csatorna létrehozására lenne szükség.
