Videókapcsolaton keresztül tárgyal pénteken Putyin és Hszi

  • narancs.hu
  • 2022. december 30.

Külpol

Az ukrajnai háború egyre nagyobb próba elé állítja az orosz-kínai kapcsolatokat.

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a két ország kapcsolatairól tárgyal ma, illetve megosztják egymással nézeteiket különböző regionális kérdésekről és a stratégiai partnerségi viszonyról is – jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője a CNN tudósítása szerint.

A két ország egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait az elmúlt évek során, olyannyira, hogy néhány héttel az ukrajnai háború kitörését megelőzően a két vezető bejelentette, hogy Oroszország és Kína korlátlan partneri viszonyba lépett egymással.

Ezt követően Kína nem volt hajlandó elítélni az orosz agressziót, és amikor megszólalt az ukrajnai háború kérdéséről, igyekezett a háborúért való felelősséget a NATO-ra áthárítani. Az orosz támadás óta eltelt 10 hónap alatt azonban sok minden megváltozott a világban. Szakértők szerint ez hatással lehet a két ország kapcsolatára is, hisz'

az elvárt, villámháborús győzelem helyett Moszkva a katonai kudarcai következtében egy elhúzódó konfliktussal kénytelen szembenézni, miközben Peking érdekeit leginkább a béke szolgálná.

Már csak azért is, mert a távol-keleti nagyhatalom egyre inkább izolálódik az orosz szövetség hatására, amit a CNN szerint jól mutat, hogy az indiai miniszterelnök is elkezdett (óvatosan) kihátrálni az oroszok mögül.

A lap megjegyzi, Kína türelmetlenségét jelzi, hogy már a legutóbbi, szeptemberi személyes Putyin-Hszi találkozót követően is az orosz elnök kénytelen volt elismerni, hogy Pekingnek "kérdései és fenntartásai" vannak az invázióval kapcsolatban.

Szakértők szerint mindezt a kínai belpolitikai változások csak fokozták, hisz' a zéró tolerancián alapuló járványügyi intézkedésekkel szemben kirobbant tiltakozások láthatóan aláásták Hszi hazai támogatottságát, ami végső soron azt is jelenti, hogy a kínai vezető még az eddigieknél is sokkal korlátozottabban lesz képes Oroszországot támogatni háborújában, ha akarja egyáltalán.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.