Külpol

Az MTA Történettudományi Intézetének 2002 óta Magyarországon élő főmunkatársával A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története 1944-től napjainkig című könyve apropóján beszélgettünk Románia, a romániai magyarság közelmúltjáról, a Securitatéról, az állambiztonsági levéltári források feltárásáról, megfigyeltek és megfigyelők történeteiről.

Oroszország világpolitikai kavarásai mögött sokan egyszerű gengszterizmust sejtenek. Ha valahol baj van, Moszkva oda­siet, és olajat önt a tűzre – hogy aztán valamilyen engedményt csikarjon ki a bajkeverés abbahagyásáért. Ezt a fajta geopolitikai pénzbehajtást most, úgy tűnik, Szaúd-Arábia elégelte meg.

December 17-én múlt négy éve, hogy egy közép-tunéziai kisvárosban, a negyvenezer lakosú Szidi Buzidban lángra lobbantotta magát egy utcai árus, akit előzőleg minden alap nélkül, igazságtalanul zaklattak a hatóságok.

A magyar miniszterelnöknek lehet itthon kétharmada, ám a nemzetközi porondon nála gyengébb pozíciókat aligha mondhat magáénak európai politikus.

Törölték-e Richard von Weizsäcker volt államfőt a kereszténydemokrata párt tagjai sorából, vagy nem? -e kérdés ébresztette nemrég a gazdasági reformok körüli huzavonába bódult német közéletet. Az elmaradt tagdíj mögött az államfői szerep értelmezése és a német demokrácia természetének megítélése rejtőzött.

Állandó lavírozás a radikálisok és az elengedhetetlen reformok, a nyugati szövetséges között – ez Szalman öröksége. Meg persze a rengeteg olaj.

A 2014-es év egyik legrémisztőbb világpolitikai fejleménye az Iszlám Állam, a Da’Is térhódítása volt. Az „államalapító” mozgalom az iraki polgárháború örökségéből és a szunnita– síita vallásháborúból táplálkozik.

Pablo Iglesias Turrión neve ma már alighanem ismertebb Spanyolországban, mint azé a másik, 100-150 évvel ezelőtti Pablo Iglesiasé, aki annak idején a szocialista mozgalom, párt és szakszervezet vezetője volt. Pedig az 1978-ban született, jó vágású, bár kissé riasztóan konok tekintetű politológus az egykori nagyság iránti tiszteletből kapta a nevét.

A börtönön és pénzbüntetésen túl még 1000 korbácsütést is kap, csak azért, mert nem maradt csendben a szaúd-arábiai Raif Badawi – érte demonstráltak ma Budapesten.

Az orosz védelmi doktrína 2014-es átírása csupán az egyik állomása egy jelentős folyamatnak, melyben Oroszország önmagát végképp a nyugati demokráciák ellenségeként határozza meg. Éppen úgy, miként 1989 előtt a Szovjetunió.

A Rutgers Egyetem professzora arról beszélt, hogy mi a közös a különféle előítéletekben, és miért a gyűlölködés a legegyszerűbb válasz minden problémára.

A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet áldozataira emlékeztek délután Budapesten a Francia Intézetnél.

Terroristák támadtak a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztőségére. A halottak száma egyelőre 12.

A tét nagy volt: továbbgyűrűzik-e az ukrán válság? A hétvégén Európa felé billent Kelet-Európa „hintaországa”. De a játszma épp csak elkezdődött.