Külpol

Ferguson húszezres kisváros St. Louis mellett. Az utóbbi elővárosai között tartják számon, és több környékbeli településhez hasonlóan gyökeresen átalakult az elmúlt években.

Az amerikai szövetségi felsőház hétfőn szavaz Colleen Bell budapesti nagyköveti megbízásáról. Ez nem befolyásolja érdemben a kétoldalú viszonyt: André M. Goodfriend ügyvivő mindenképp marad, és az amerikaiak még az idén újabb kormányközeli személyektől tagadhatják meg a beutazást az Államok területére.

A követségi ügyvivőt ezúttal nem a napi politikai adok-kapokról, hanem a magyar–orosz viszonyról és a globális energiajátszmáról kérdeztük.

Azerbajdzsán elmúlt húszéves történelme az Alijev családhoz kapcsolódik. Új barátaink nagy erőkkel igyekeznek a sikeres fiatal állam képét elültetni a világ fejében. A politikai rendszer súlyos torzulásai azonban egészen mást mutatnak.

Több, az ebolához hasonló veszélyes fertőző betegség is van, amelyek ellen senki sem fejleszt vakcinát, mert nem éri meg. Az egészségügy esélyegyenlőtlenségeinek megszüntetéséért küzdő szakember szerint az ebola fő tanulsága, hogy a fertőző betegségek ellen „békeidőben” is küzdeni kell.

„A becsületes emberek országa” – ezt jelenti a neve – október végén sikeresen elzavarta 27 éve hatalmon lévő diktátorát, Blaise Compaorét. Most pedig átmeneti elnököt, kormányt, törvényhozást kellene kinevezni, de ez nem megy egyik napról a másikra, hiába sürgeti a békés polgári megoldást az ENSZ, az Afrikai Unió (AU) és a regionális szervezet, az ECOWAS.

A már-már intifáda méretű újabb vérengzések, a napivá váló terrorcselekmények gyakorlatilag a Hamász győzelmét jelentik, de nem Jeruzsálem, hanem a palesztin főváros, Ramallah felett.

Moszkva mára magára maradt. Szövetségesei nincsenek; a nemzetközi térben Putyin épp úgy áll, mint Orbán Litvániában, a hívatlanul megtekintett, dicstelen katonai szemlén.

Tízezer keletnémet köszönhette a szabadságát azoknak a nyugat-berlinieknek, akiknek nemcsak az NDK diktatúrájával, hanem saját elkényelmesedett társadalmuk ellenszenvével is meg kellett küzdeniük. Ők voltak a szöktetők.

Interjú

A szovjet megszállási övezet hivatalosan 1949. október 7-én alakult önálló állammá. Milyen volt az élet a DDR-ben, hogyan alakult a viszonya az NSZK-val, és hogyan távolította el magától a náci múltat? Mik voltak az ellenállás lehetőségei a szocialista blokk egyik legpedánsabb diktatúrájában, és miért nem hitte el még Gorbacsov idején sem senki, hogy közel a vég? Két, az 1990-ben kimúlt államalakulat mindennapjait kutató történész mesél a Narancsnak.

Amikor a német egységről írunk, kezdhetnénk Fichtével is, aki a német nemzetet metafizikai­lag akarta megalapozni és megindokolni. Kezdjük azonban inkább a német egység eredményével, a mai berlini köztársasággal. Például az igen-igen unalmas, profán, egységes német adórendszerrel.

Bár Németországot és Magyarországot sokszor egy kalap alá vesszük a szélsőségesek jelentette veszély szempontjából, a különbségek jelentősek. De eltérő a szélsőségességre adott társadalmi és állami reakció is. Németországban egyre fontosabbak a szélsőjobboldaliak kiugrását és társadalmi reintegrációját célzó kezdeményezések.

Dilma Rousseff, az eddigi államfő nyerte meg Brazíliában az elnökválasztást a vasárnapi második fordulóban. Ezzel tizenkét év után további bizalmat kapott a szavazóktól a Munkáspárt (PT), amely az életszínvonal terén szélsőségesen megosztott ország szociális problémáinak a megoldását tekinti fő feladatának.