Külpol

Az előzetes felmérések, de még inkább találgatások szerint a lótuszvirágot ábrázoló kép melletti gombot nyomják majd meg a legtöbben a szavazógépen a hétfőn kezdődött és egészen május közepéig elhúzódó világrekorder indiai választásokon. A több mint 800 millió választásra jogosultnak összesen 930 ezer szavazókör áll rendelkezésére, és igencsak tiszteletre méltó teljesítmény lesz, ha ilyen számok mellett hibátlanul lezajlik az elektronikus szavazás. Az pedig bőven érthető, hogy ezt a logisztikai gyakorlatot darabonként végzik el.

Lapzártánkkor orosz szeparatisták foglalták el néhány keletukrán nagyváros - Donyeck, Harkiv, Luhanszk - középületeit. Vajon ez már az orosz- ukrán háború kezdete? S a konfliktus az ukrajnai ukrán és orosz identitású közösségek valódi küzdelme, vagy csupán Moszkva manipulációja? Interjúalanyunk, a kijevi akadémia Politikai és Etnikai Kutatóintézetének főmunkatársa a Közép-európai Egyetem vendégeként érkezett Budapestre.

A hatévente esedékes helyi választások gyakran végződnek a hatalmon lévők vereségével, amit a köztársasági elnökök rendszerint a kormányzó csapat részleges cseréjével kezelnek. Most is így történt.

Az International Crisis Group nemzetközi konfliktus-megelőző, -kezelő és -elemző csoport afrikai programigazgatóját a földrész feszültséggócairól és kilátásairól kérdeztük.

Ilyen megható katonai puccsot nem látott a világ, se előtte, se utána: 1974. április 25-én egy ocsmány rendszernek vetett véget a hadsereg és az istenadta nép ragyogó arcú gyülekezete. De mihez kezdett Portugália négy évtized demokráciával?

Március 4-i tévéinterjújában még megilletődöttnek, védekezőnek tűnt. Azóta - talán a nyugati reakciók lassúsága és puhasága okán - újra offenzívába lendült.

A múlt héten már másodszor tett elnöki esküt Michelle Bachelet, aki 2006 és 2010 között is államfő volt. Ráadásul elég népszerű, csak hát a chilei alkotmány tiltja, hogy bárki egymás után kétszer töltse be a magas hivatalt. Ha nem is kifejezetten emiatt, de Bachelet alkotmánymódosítást szeretne - erre mindjárt visszatérünk.

Március 15-én megválasztja új elnökét Szlovákia. Sokáig a hivatalban lévő miniszterelnöknek, Robert Ficónak állt a zászló, de a finisben már semmi nem olyan egyértelmű.

Amerika legismertebb közép-európai tudósítója, jórészt az ő varsói és kijevi helyzetjelentései alapján követik az ottaniak az eseményeket. Moderátorként részt vesz az új ukrán kormány és európai diplomaták közös válságkezelő ülésein is. A The Washington Post Pulitzer-díjas kolumnistájával az ukrán-orosz konfliktusról beszélgettünk.

Március 1-jén Putyin csapatai bevonultak a Krímbe - az EBESZ hivatali nyelvén "jel nélküli katonai személyzettel". Európa fordulóponthoz érkezett. Vajon a szabadság vagy a diktatúra logikája érvényesül kontinensünkön?

Az amerikai alelnök keményen rádörrent a venezuelai államfőre: nyugtalanítónak minősítette az országban kialakult helyzetet, és felszólította Nicolás Madurót, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat, továbbá kezdjen párbeszédet az ellenzékkel.

A bukott Janukovics elnök politikai hátországáról, az ukrán állam felbomlásának veszélyeiről és az orosz birodalomépítési törekvésekről, valamint a paksi fejlesztési tervek összefüggéseiről kérdeztük az amerikai Jamestown Foundation munkatársát.

A független jelöltként nekiinduló Andrej Kiska lesz június 15-től öt éven át Szlovákia köztársasági elnöke. A politikailag ismeretlen versenyző a legnagyobb helyi vadat, Robert Fico miniszterelnököt „ejtette el” az elnökválasztás szombaton tartott második fordulójában.

Nincsen nála vitatottabb, Amerika-szkeptikusabb és körülrajongottabb értelmiségi a Földön. A 85 évesen is rendkívül elfoglalt amerikai nyelvészprofesszort egyetemi irodájában értük utol telefonon, hogy Kelet-Európáról és benne Magyarországról, az EU-ról meg persze Obamáról kérdezzük.