Külpol

Kateryna Kruk politológus, a Majdan egyik fő aktivistája, sajtófelelőse múlt heti beszélgetésünk előtt négy órával még a Majdanon volt, és Twitter-oldalán kért mindenkit arra: ne gondolják azt, hogy Ukrajnának vége.

Közel húsz éve ért véget a háború Bosznia-Hercegovinában. Az országban ma ismét feszült a helyzet, de másképpen: sokak szerint a bürokrácia megeszi Boszniát. A korrupció elképesztő méreteket ölt, munka pedig alig akad. Jelentés a helyszínről videókkal.

Amerika legismertebb közép-európai tudósítója, jórészt az ő varsói és kijevi helyzetjelentései alapján követik az ottaniak az eseményeket. A The Washington Post Pulitzer-díjas kolumnistájával az ukrán–orosz konfliktusról beszélgettünk e heti lapszámunkban. Ebből adunk ízelítőt.

Nem feltétlenül pánikkeltés, amikor az államiság intézményeivel nyomokban is alig rendelkező fekete-afrikai országgal kapcsolatban már a ruandai mértékű népirtás lehetőségét latolgatják. Genocídiumot emleget az ENSZ is. Fenyegetések, bosszúhadjáratok, tömegmészárlások, lincselések elől menekül továbbra is a lakosság egyötöde, tízezrek - napjainkban is további tömegek - egyenesen a szomszédos Csádba, Kamerunba. A Nemzetközi Büntetőbíróság már meg is kezdte az előzetes vizsgálatokat a gyaníthatóan elkövetett háborús bűntettek ügyében.

Látványosan meghátrált a kormány a társadalompolitikáját tömegtüntetéseken támadó konzervatív csoportok elől. Hová vezet a szocialista visszavonulás?

Ukrajna tavaly decemberben, hazánkkal egy időben kötött egy ugyancsak történelminek mondott megállapodást Oroszországgal, amivel hozzánk hasonlóan évtizedekre meghatározhatják az ország energiaellátását. Alább azt vizsgáljuk, hogy is járhat az, aki az orosz energiafüggőséget választja.

Szélsőséges ukrán csoport tört a beregszászi városi tanácsra néhány nappal Martonyi János látogatása előtt. A helybéli magyarok félnek, és nemcsak a szélsőséges randalírozóktól, hanem a katonai behívóktól is.

A folyókat ugyan nem fordították vissza, ám téli olimpiát varázsoltak a szubtrópusi éghajlatú, gyakorlatilag hómentes Szocsiban - több mint 50 milliárd dollárból, a prognosztizált költségek sokszorosáért.

Az Ukrajnát ért orosz katonai fenyegetéssel kapcsolatban.

Az elmúlt hétvégén ismét tüntetések voltak több brazil városban a labdarúgó-világbajnokság magas költségei miatt. Tömegekről aligha van szó, hiába állítja ezt angol nyelvű honlapján és nyilatkozataiban az Anonymous Brazil, de azért jó néhányan bírálják az idei futballvébét a rendező országban. Pontosabban: van, aki magát az eseménysorozatot ellenzi, elsősorban a ráfordított közpénzeket, amelyeket az egészségügyi, oktatási intézmények, a tömegközlekedés fejlesztésére is lehetne költeni. Mások - ellenkező alapállásból - az előkészületek körüli zűrzavart helytelenítik gyakorlatias okokból, s a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), illetve Brazília elpackázott lehetőségéről beszélnek, a kormány felelősségét hangoztatva.

Noam Chomskynak mindenről van véleménye: a világ legismertebb megmondóemberével két hete beszélgettünk telefonon – a teljes interjút hamarosan olvashatják lapunkban. Addig is, álljon itt, mit mondott Chomsky az ukrajnai helyzetről.

Három év telt el a nagy Tahrir téri tüntetések óta, és elég erős jelzések utalnak arra, hogy ez az idő csak arra volt elég, hogy az események vészesen közeledjenek a kiindulópontjukhoz. Annak idején a hadsereg túlságos hatalmának visszametszése volt a tüntetések egyik követelése, most pedig újra a hadseregé az utolsó szó az arab világ legnépesebb országában. Már-már egy visszafelé pörgetett filmet látunk, amelynek az első kockáin visszaugrik a múlt heti népszavazáson részt vevők kezébe a szavazólap, ők pedig kihátrálnak a szavazófülkéből - az utolsó kockákon pedig már maguk az egykori tüntetők rajzanak sietősen haza önnön bátorságuktól visszarettenve a kairói megmozdulásokról.

Az EU-nak nem feladata, hogy versenyre keljen az oroszokkal, az ukránok majd maguk eldöntik, hogy akarnak-e közeledni az unióhoz. Németország pedig nem akar energiát vásárolni sem a magyaroktól, sem az oroszoktól - véli a berlini Freie Universität politológusprofesszora.