Katonai puccs Mianmarban

Vissza a fegyverekhez

  • Kende Sára
  • 2021.02.17 21:00

Külpol

Február elsején, az új parlament első ülésének reggelén a hadvezetés megpuccsolta az ország demokratikusan választott új vezetését. A katonai parancsnokság rendkívüli állapotot hirdetett, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí államtanácsost és több politikai vezetőt őrizetbe vett.

Voltak előjelei a puccsnak. A hadsereg szóvivője, Zo Min Tun a hatalomátvétel előtti napokban például ilyet bírt mondani: „Nem mondjuk azt, hogy a hadsereg át fogja venni a hatalmat – de azt sem mondjuk, hogy nem.” A világ közvéleményét mégis sokkolta a hír. Pedig Mianmarban a katonai hatalomátvétel úgyszólván napi gyakorlat. A II. világháború után Burma néven függetlenedő ország demokratikus köztársaságként működött, ENSZ-képviselőjét, U Than­tot 1961-ben megválasztották a világszervezet első nem európai származású főtitkárává. Az ország demokratikus fejlődése azonban nem tartott sokáig, az 1962-es katonai puccs elhozta a különféle junták korszakát, mely egészen 2010-ig tartott. 1990-ben engedélyeztek először valódi választásokat, amelyet a britek elleni függetlenségi harcot vezető parancsnok lánya, Aung Szan Szú Kjí és Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű pártja toronymagasan nyert; csakhogy a katonaság menten megpuccsolta őket. Aung Szan Szú Kjít letartóztatták, és évekig fogva tartották. Házi őrizetben volt akkor is, amikor 1991-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

Vasmarok

A hadsereg vezetői 2010-re felismerték, hogy a borzasztóan elszegényedett és a nemzetközi közösségből is kiszorult Mianmaron már csak a demokratizálódás látszata tud segíteni. Azóta viszonylag szabad választásokat tartanak, de a katonaság még mindig fontos szerepet tölt be az ország politikai vezetésében. A legutolsó választások előtt már az alkotmányt is úgy módosították, hogy a parlamenti helyek negyedét a katonaság részére kell fenntartani. Egy újabb alkotmánymódosítást pedig a képviselők több mint 75 százalékának kellene megszavaznia… Ugyanebben az alkotmánymódosításban kimondták azt is, hogy nem töltheti be az elnöki posztot olyan személy, akinek közeli külföldi rokonai vannak – ezzel mindenekelőtt Aung Szan Szú Kjít vették célba, akinek férje és fiai is brit állampolgárok. Így a politikusnő nem lehet elnök, és nem gyakorolhat hatalmat a hadsereg felett.

Ezek az alkotmányos kikötések természetesen nehéz helyzetbe hozták a 2015-től államtanácsosi jogcímen hatalmat gyakorló Aung Szan Szu Kjít és pártját, az NLD-t. Bár a világ szemében ők voltak felelősek mindenért, ami Mianmarban történt, valójában folyamatosan kompromisszumokat kellett kötniük a hadsereggel, hogy megőrizhessék pozíciójukat (és – mint látszik – a szabadságukat).

Minden bizonnyal a fentiekben rejlik a magyarázata annak is, hogy Aung Szan Szú Kjí miért nem állt ki 2017-ben a hadsereg áldozatául eső muszlim rohingya tömegek védelmében – az alkotmány korlátozta a cselekvőképességét. Ez persze nem ad magyarázatot arra, hogy amikor az ENSZ etnikai tisztogatásnak nevezte a rohingyák elleni brutális fellépést, Aung Szan Szú Kjí külügyminiszterként a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt védte a mianmari hivatalos álláspontot. Erre inkább az utóbbi napok történései adnak magyarázatot, hiszen egyáltalán nem világos, hogy Aung Szan Szú Kjí anno nem tudott vagy nem is akart a hadsereggel szembeszállni. Egyes elemzések szerint azt remélhette, hogy a hadsereg viszonzásként feladja alkotmányos hatalmát, és az ország megindulhat a valódi demokrácia irányába. Nem kizárt azonban az sem, hogy a demokrácia ikonját saját ambíciói vezérelték, ugyanis a rohingya kisebbség kiirtása és elüldözése az ország lakosságának mintegy 70 százalékát kitevő buddhisták, az NLD szavazóbázisa körében is népszerű volt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.