A Panama-csatorna működése továbbra is panamai fennhatóság alatt áll, és minden kereskedő országgal nyitottak az együttműködésre, mondta a csatornát felügyelő hatóság vezetője, Ricaurte Vásquez az AP amerikai hírügynökségnek. A csatorna semlegességéről szóló szerződés miatt nem lehetséges, hogy az amerikai zászló alatt közlekedő hajók különleges bánásmódban részesüljenek – kivéve az amerikai hadihajókat, amelyek valóban gyorsított áthaladásban részesülnek. Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt mondta, ha a Panama-csatorna hatósága nem csökkenti az amerikai hajók tarifáját, az Egyesült Államok akár katonai nyomásgyakorlással is visszaszerezheti az ellenőrzést a vízi út felett.
Nemcsak a Panama-csatorna tetszett meg azonban a beiktatás előtt álló elnöknek, hanem Grönland is: felajánlotta, hogy az ország megvásárolná a szigetet Dániától, mert az fontos katonai szempontból az Államok számára. Dánia, miután kikontúrozta a dán címerben Grönlandot és Feröert, üzenetben fejezte ki Donald Trump csapatának, hogy hajlandó tárgyalni Grönlandról, ám nem úgy, ahogyan azt Trump képzeli. Dánia hajlandó arra, hogy megvitassák a biztonság fokozását Grönlandon vagy az ottani amerikai katonai jelenlét növelését, ehhez nem kell gazdát cserélnie a szigetnek. Grönland nem eladó.
Múte B. Egede grönlandi miniszterelnök is azt mondta, kész tárgyalni Donald Trumppal, de hozzátette: tartsák tiszteletben a sziget függetlenségi törekvéseit. Nem akarnak sem amerikaiak, sem dánok lenni, grönlandiak akarnak lenni. „Függetlenné szeretnénk válni, gazdák szeretnénk lenni a saját házunkban. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden köteléket, együttműködést és kapcsolatot megszakítanánk Dániával.”
Az 57 ezer lakosú Grönland nagyjából kétszáz éven át, 1953-ig dán gyarmat volt, jelenleg saját kormányzattal rendelkező dániai terület. Az ásványi kincsekben gazdag sziget északi részén az Egyesült Államok katonai támaszpontot működtet.
