Visszatérhet állomáshelyére az amerikai és az orosz nagykövet

  • narancs.hu
  • 2021. június 16.

Külpol

Ez a Biden-Putyin csúcstalálkozó egyetlen konkrét eredménye, egyébként nem sok mindenben értett egyet a két vezető.

Amerika és Oroszország megállapodott abban, hogy visszaküldi egymáshoz nagyköveteit - ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be szerdán Genfben, miután körülbelül három órán át tárgyalt Joe Bidennel.

Oroszország amerikai nagykövetét, Antolij Antolvot márciusban hívták vissza Washingtonból, miután Biden egy interjúban "gyilkosnak" nevezte Putyint. Áprilisban John Sullivan amerikai nagykövet is elhagyta Moszkvát. 

Hogy a két nagykövet pontosan mikor tér vissza állomáshelyére, azt Putyin nem pontosította, a pontos menetrendet"technikai kérdésnek" nevezte.

Az orosz elnök jelentette be azt is, hogy a két ország megállapodott egy párbeszéd elindításáról a kiberbiztonság témakörében, de konkrétumokat erről sem mondott.

A két elnök külön-külön tartott sajtótájékoztatót a tárgyalás után, és összességében úgy tűnt, inkább Putyin szerette volna az eredményeket hangsúlyozni, míg Biden azt emelte ki, hogy a találkozón felhozta az oroszországi emberi jogi jogsértések és az Ukrán háború ügyét, illetve világossá tette, hogy az USA érdekeit fogja szem előtt tartani a külpolitikai kapcsolatokban.

Bident megkérdezték arról is, hogyan reagálna, ha Alekszej Navalnij meghalna oroszországi börtönében (Putyin néhány napja úgy nyilatkozott, nem tudja garantálni, hogy ez nem következik be). Biden elmondása szerint egyértelművé tette Putyin előtt, hogy ennek "pusztító" következményei lennének Oroszországra nézve.

Putyin saját sajtótájékoztatóján a Navalnij és követői elleni eljárásokat ahhoz hasonlította, hogy Amerikában is eljárások indultak a Capitolium ostromlói ellen. Biden ezt a párhuzamot "nevetségesnek" titulálta.

Délután, Biden és Putyin közös fotózása közben kisebb lökdösődés alakult ki orosz biztonsági őrök és az újságírók között. Egy újságíró eközben megkérdezte Bident, megbízik-e Putyinban, mire úgy tűnt, az amerikai elnök bólintással felelt. Később azonban a Fehér Ház közleményben jelezte, hogy Biden nem erre a kérdésre válaszolt a bólintással.

A sajtótájékoztatón újra megkérdezték, bízik-e Putyinban, mire azt mondta, "ez nem a bizalomról szól, hanem az önérdekről és az önérdek ellenőrzéséről." Majd hozzátette, "a puding próbája az evés."

(Politico, Guardian, Washington Post

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.