Elsőként a portugál helyreállítási tervet hagyta jóvá a Bizottság

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 16.

Külpol

A magyar terv nincs az első körben értékeltek között. 

Az Európai Bizottság szerdán - elsőként a 27 tagállam tervei közül - elfogadta és pozitívan értékelte Portugáliának a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítási programját.

 Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke szerdán kezdte meg európai körútját, hogy személyesen tárgyaljon a tervekről az összes tagállami vezetővel. Elsőként Portugáliába látogatott.

Portói sajtótájékoztatóján a bizottság elnöke kijelentette: " a terv egyértelműen, megfelel az bizottság által támasztott szigorú feltételeknek, hozzájárul továbbá a gazdaság megreformálásához és portugál nép jobb jövőjének megteremtéséhez."

Amennyiben a tagállami kormányokat tömörítő Tanács is jóváhagyja a tervet, Portugália 13,9 milliárd euró támogatást és 2,7 milliárd euró hitelt kap, hogy véghez vigye a programjában előirányozott gazdaságösztönző intézkedéseket és reformokat.

A Tanácsnak négy hét áll rendelkezésére, hogy elfogadja a portugál tervet. A tanácsi jóváhagyás lehetővé teszi 2,2 milliárd euró előfinanszírozás folyósítását Portugália számára. Ez a Portugália számára elkülönített teljes összeg 13 százalékát teszi ki.

A Next Generation EU nevű, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó újjáépítési mentőcsomag 672,5 milliárd eurót (mintegy 229 ezer milliárd forint) biztosít a beruházások és a reformok támogatására 2018-as árakon számolva. Az összeg 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárd eurókölcsönből tevődik össze.

A pénz elköltésére minden tagállamnak nemzeti helyreállítási tervet kellett kidolgoznia. A magyar kormány május 11-én nyújtotta be Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét a Bizottságnak.

Míg a magyar terv draft verziója még 5800 milliárd forintról szólt, végül csak 2500 milliárdot kért az Orbán-kormány. A hivatalos indok szerint nem akarja növelni az államadósságot a kormány, ezért csak a vissza nem térítendő támogatási részre nyújtott be programokat, a kedvezményes kamatozású hitelre nem.

Sajtóinformációk szerint azonban inkább az állt a terv hirtelen visszavágása mögött, hogy a Bizottság nem volt megelégedve az eredeti dokumentum bizonyos programjaival, például az alapítványi formába kiszervezett egyetemeknek szánt forrásokkal.

A magyar terv mindenesetre nem került be az első körben értékeltek közé, Von der Leyen egyelőre azt jelentette be, hogy a portugál terv után a spanyolra, a görögre, a dánra és a luxemburgira bólinthat még rá az Európai Bizottság ezen a héten. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.