Elsőként a portugál helyreállítási tervet hagyta jóvá a Bizottság

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 16.

Külpol

A magyar terv nincs az első körben értékeltek között. 

Az Európai Bizottság szerdán - elsőként a 27 tagállam tervei közül - elfogadta és pozitívan értékelte Portugáliának a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítási programját.

 Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke szerdán kezdte meg európai körútját, hogy személyesen tárgyaljon a tervekről az összes tagállami vezetővel. Elsőként Portugáliába látogatott.

Portói sajtótájékoztatóján a bizottság elnöke kijelentette: " a terv egyértelműen, megfelel az bizottság által támasztott szigorú feltételeknek, hozzájárul továbbá a gazdaság megreformálásához és portugál nép jobb jövőjének megteremtéséhez."

Amennyiben a tagállami kormányokat tömörítő Tanács is jóváhagyja a tervet, Portugália 13,9 milliárd euró támogatást és 2,7 milliárd euró hitelt kap, hogy véghez vigye a programjában előirányozott gazdaságösztönző intézkedéseket és reformokat.

A Tanácsnak négy hét áll rendelkezésére, hogy elfogadja a portugál tervet. A tanácsi jóváhagyás lehetővé teszi 2,2 milliárd euró előfinanszírozás folyósítását Portugália számára. Ez a Portugália számára elkülönített teljes összeg 13 százalékát teszi ki.

A Next Generation EU nevű, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó újjáépítési mentőcsomag 672,5 milliárd eurót (mintegy 229 ezer milliárd forint) biztosít a beruházások és a reformok támogatására 2018-as árakon számolva. Az összeg 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárd eurókölcsönből tevődik össze.

A pénz elköltésére minden tagállamnak nemzeti helyreállítási tervet kellett kidolgoznia. A magyar kormány május 11-én nyújtotta be Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét a Bizottságnak.

Míg a magyar terv draft verziója még 5800 milliárd forintról szólt, végül csak 2500 milliárdot kért az Orbán-kormány. A hivatalos indok szerint nem akarja növelni az államadósságot a kormány, ezért csak a vissza nem térítendő támogatási részre nyújtott be programokat, a kedvezményes kamatozású hitelre nem.

Sajtóinformációk szerint azonban inkább az állt a terv hirtelen visszavágása mögött, hogy a Bizottság nem volt megelégedve az eredeti dokumentum bizonyos programjaival, például az alapítványi formába kiszervezett egyetemeknek szánt forrásokkal.

A magyar terv mindenesetre nem került be az első körben értékeltek közé, Von der Leyen egyelőre azt jelentette be, hogy a portugál terv után a spanyolra, a görögre, a dánra és a luxemburgira bólinthat még rá az Európai Bizottság ezen a héten. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.