Vizsgálatot indít az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a Fülöp-szigeteki drogellenes háborúban meggyilkolt több ezer ember ügyében

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. július 11.

Külpol

A hivatalos adatok 5300 gyilkosságról szólnak, egyes források szerint ennek akár a négyszereséről is szó lehet.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csütörtökön határozatot szavazott meg arról, hogy előzetes vizsgálatot indít a Fülöp-szigeteki drogellenes "háborúban" meggyilkolt ezrek ügyében.

Az erről szóló határozatot Izland terjesztette a tanácsa el. A Genfben ülésező, 47 tagú testületben lefolytatott szavazáson 18 ország voksolt a javaslat mellett (köztük az Európai Unió tagországai), 14-en ellene (köztük Kína), míg 15 ország tartózkodott (köztük Japán).
A Fülöp-szigeteki delegáció arra buzdította az országokat, hogy az előterjesztés ellen szavazzanak.

Magyarország az egyetlen európai ország volt, amelyik a döntés ellen szavazott.

A határozat értelmében Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2020 júniusára jelentést készít a Fülöp-szigeteki helyzetről.

A droggyilkosságok ügyében a hét elején ENSZ-vizsgálatot követelt a londoni székhelyű Amnesty International. Jelentésében a szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt három évben a Fülöp-szigeteken a gyilkosságok módszeressé váltak, és a hatóságok nem vonták felelősségre az elkövetőket. A jogvédők azzal is megvádolták Manilát, hogy szándékosan félretájékoztatja a nemzetközi közösséget.

A szervezet felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a visszaélések ügyében, amelyek kimeríthetik az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriáját. 
Az Emberi Jogi Tanács pedig most arra szólította fel a manilai kormányt, hogy tegyen meg mindent a törvényekbe ütköző kivégzések ellen, és a felelősöket állítsa bíróság elé.

Lehetetlen pontosan megmondani, hányan haltak meg Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök drogellenes háborújában. A manilai kormány 5300 gyilkosságról tud, amelyet álláspontja szerint rendőrök követtek el az önvédelem jegyében. Egyes vélekedések szerint az áldozatok valódi száma ennek négyszerese lehet.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.