Vizsgálja a francia ügyészség a Luhanszkban megölt újságíró ügyét

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 31.

Külpol

A 32 éves riportert az orosz csapatok ölték meg, amikor megtámadtak egy civileket szállító buszt.

Háborús bűntett gyanújával eljárást indított a francia terrorelhárítási ügyészség egy francia újságíró halála ügyében, akit az ukrajnai Luhanszk megyei Szeverodonyeck közelében öltek meg az orosz erők, amikor humanitárius buszon utazó civileket kísért. Ezzel nyolcra emelkedett az orosz támadás kezdte óta Ukrajnában megölt újságírók száma - tudatta kedden a párizsi vádhatóság.

"Frédéric Leclerc-Imhoff újságíróként volt Ukrajnában azért, hogy megmutassa a háború valóságát. Az orosz bombák elől menekülni kényszerülő civilekkel utazott egy humanitárius buszon, amikor halálosan megsebesült" - jelentette be hétfőn a Twitteren Emmanuel Macron francia államfő a tudósító halálhírét.

A legnézettebb francia hírtelevízió, a BFM 32 éves tudósítója hat éve dolgozott a csatornánál, ez volt a második riportútja Ukrajnában.

Catherine Colonna külügyminiszter szintén a Twitteren erősítette meg, hogy a riporter a humanitárius művelet ellen indított orosz bombázásban vesztette életét, "miközben tájékoztatási munkáját végezte."

A tárcavezető átlátható vizsgálatot követel a lehető leggyorsabban a tragédia körülményeinek feltárására. Catherine Colonna az AFP francia hírügynökségnek jelezte: azt kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy "tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy az ukrán hatóságok segítsenek, és lehetővé tegyék az újságíró holttestének hazajuttatását a családjához, a lehető leggyorsabban."

A luhanszki régió vezetése a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy Frédéric Leclerc-Imhoff védősisakot viselt, és a nyakánál sérült meg. A BFM hírtévé információi szerint a riporter "lövedékdarabtól" sebesült meg. A stáb másik tagja, Maxime Brandstaetter könnyebben megsérült a támadásban, az ő evakuálását már szervezi a televíziós csatorna.  

A francia terrorelhárítási ügyészség a fegyveres harcokban egy, a nemzetközi jog által védett személy életének szándékos veszélyeztetése, a konfliktusban közvetlenül nem érintett emberek elleni szándékos támadás, valamint humanitárius küldetés keretében használt jármű, és az abban utazók elleni szándékos támadás gyanújával indított eljárást.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.