Von der Leyen: „ekölcsi kötelességünk” befogadni az afgán menekülteket

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 21.

Külpol

Az Európai Bizottság elnöke megerősítette, az evakuálási folyamatról egyeztetéseket folytatnak a tálib vezetéssel.

Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel tett látogatást szombaton a Madrid közeli Torrejón légitámaszponton működő, a dél-ázsiai országból evakuált emberek számára létrehozott fogadóközpontban – számolt be róla az MTI. A német EB elnök a látogatáson úgy fogalmazott: „A kiszolgáltatott emberek áttelepítése a legnagyobb fontossággal bír. Ez erkölcsi kötelességünk.” Mint mondta, a jövő heti G7 találkozó kiemelt napirendi pontja kell legyen, hogy a nemzetközi közösség által szervezett, törvényes és biztonságos bevándorlási utakat találjanak globálisan azon afgánok számára, akik védelemre szorulnak.

Von der Leyen az idei évre Afganisztánnak szánt 57 millió eurós humanitárius támogatás növelését is kilátásba helyezte. Mint mondta, hamarosan ismertetnek egy erre vonatkozó javaslatot. Kijelentette, hogy nemcsak azoknak kell segítség, akiket sikerült evakuálni, de azok számára is, akik Afganisztánban maradtak. Leszögezte egyben, hogy a tálibok nem részesülhetnek az Afganisztánnak ígért uniós forrásokból, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, így a többi között a nők és kisebbségek jogait.

„Halljuk a tálibok nyilatkozatait, de mindenek előtt a cselekedeteik által fogjuk megítélni őket” – fogalmazott von der Leyen.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő közölte, hogy a bázison kialakított létesítményben nyolcszáz embert tudnak elhelyezni. Uniós és tagállami tisztségviselők is elismerték ugyanakkor, hogy a legnagyobb akadály, amelyet le kell küzdeni az evakuálásban az, hogy az emberek be tudjanak jutni a kabuli repülőtérre, miután a radikális tálibok átvették a hatalmat az országban. Spanyolország például jelezte, hogy evakuációs járatain több üres hely is volt. Von der Leyen ezzel összefüggésben elmondta, hogy az uniós küldöttség tagjai a Hamid Karzai repülőtéren folyamatosan próbálnak segítséget nyújtani „egy nagyon bonyolult helyzetben” az országot elhagyni kívánók számára.

A spanyolországi támaszpontra érkező emberek mintegy három napot töltenek helyben, mielőtt tovább küldenék őket az ország más térségeiben található befogadóközpontokba, illetve más tagállamokba. Az EB elnöke megerősítette, hogy az EU operatív egyeztetéseket folytat Afganisztán új uraival, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez semmiképpen sem jelenti a tálibok elismerését. Mint mondta, ez mindenekelőtt az evakuálási folyamat megkönnyítését szolgálja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.