Von der Leyen: El kell gondolkozni az oltás kötelezővé tételén

  • narancs.hu
  • 2021. december 1.

Külpol

Az unió nem rendelheti el a kötelező oltást, de von der Leyen szerint muszáj erről beszélni. 

Az Európai Uniónak meg kell fontolnia, hogy szükség van-e a kötelező koronavírus elleni oltásra a járvány elleni harcban – erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán a Bloomberg beszámolója szerint. 

Von der Leyen egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy érthető és helyénvaló azt a vitát most lefolytatni, hogy hogyan lehet ösztönözni a kötelező oltást az EU-ban, egyáltalán mit gondolnak róla, és közös álláspontotra lenne szükség. 

Az EU-nak ugyanis nincs joga előírni kötelező oltást, de megpróbálhatja a tagállamokat egy közös álláspontra hozni.  

Von der Leyen arról is beszélt, hogy össz-EU-s szinten 77 százalékos az átoltottság, de a teljes átoltottság és az emlékeztető oltások lennének a legjobb eszközök a járvány elleni küzdelemben.  

A lap hozzáteszi, a hamarosan hivatalba lépő német kancellár, Olaf Scholz például támogatja a kötelező koronavírus elleni oltást, Görögországban pedig a 60 év feletti oltatlanokra 100 eurós havi büntetést szabnak ki egészségügyi illetékként. 

Az uniós egészségügyi miniszterek legközelebb kedden fognak tárgyalni a járványhelyzetről, amely a december 16-i EU-csúcsnak is témája lesz. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.