Zelenszkij felszólította a NATO-tagországok parlamentjeit, nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. november 21.

Külpol

Az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadások miatt. 

A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt – jelentette ki az ukrán elnök az észak-atlanti szövetség 68. parlamenti közgyűlésének hétfői záróülésén Madridban.

„Az lenne a helyes, ha parlamentjeikben elismernék Oroszországot terrorista államként” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij videokapcsolaton keresztül elmondott beszédében, amelyben hangsúlyozta:

Oroszország milliók életét sodorja közvetlen veszélybe azzal, hogy télen tönkreteszi az áramellátást, a vízellátást és a fűtést. 

Az elnök az agresszor elleni szankciók további fokozását követelte, és szorgalmazta egy újabb korlátozó intézkedéscsomag elfogadását az Európai Unió részéről. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az országának eddig nyújtott támogatásért, de további segítséget, „kellő mennyiségű és minőségű” légvédelmi és rakétaelhárító rendszerek biztosítását kérte a közgyűléstől.

„Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú ideig segítsük Ukrajnát” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki beszédében figyelmeztetett a támogatás „kifáradásának” kockázatára. Véleménye szerint meg kell érteni, hogy a demokrácia és a szabadság védelmének ára van, amelyet a szövetséges országokban a megélhetési költségek drágulásával, Ukrajnában azonban vérrel fizetnek meg. „Ha engedjük, hogy Putyin győzzön mindannyiunknak egy sokkal nagyobb árat kell fizetnünk” – tette hozzá.

A főtitkár szót emelt a katonai támogatások további növelése mellett annak érdekében, hogy Ukrajna „független és szuverén nemzetként” létezhessen. Ismét sürgette a NATO-tagországokat védelmi kiadásaik további bővítésére legalább a GDP 2 százalékáig, amelyet „küszöb, nem pedig plafon” értéknek nevezett. Továbbá felszólította Magyarországot és Törökországot, hogy mielőbb fejezzék be Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását nemzeti parlamentjeikben. 

Pedro Sánchez, a közgyűlésnek otthont adó Spanyolország kormányfője az eseményen bejelentette: még ebben a hónapban megkezdi működését Toledóban az a katonai kiképzőközpont, ahol Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében ukrán katonák képzését segítik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.