A Kertész Intézet vezetője szerint Kertész Imre öntudatlanul és tájékozatlanul csatlakozott más írókhoz

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. január 26.

Kultúra

Megszólalt Hafner Zoltán, az írószervezet visszalőtt. Szúrás, döfés, tus!

Csütörtök este adta le a Klubrádió a Kertész Imre Intézet vezetőjével készített remek interjút, amiről már az adás előtti pillanatokban tudtam, hogy érdemes lesz végighallgatni. Először még azt hittem, megtudok valamit erről a titokzatos szervezetről, amely kapott egy rakat pénzt, viszont nem nagyon tudni, hogy pontosan mik is a céljai. És ez végül így is lett, szóval tényleg megtudtam ezt-azt, viszont ennél sokkal parázsabb műsor kerekedett ki a félórás beszélgetésből: beszólás követett beszólást. Bizony, kapott Kertész Imre is!

Elöljáróban annyit, hogy az intézet (amelyet Hafner Zoltán vezet) Schmidt Mária szorgalmazásával és felügyeletével jött létre, és egy általa vezetett alapítvány alá tartozik hivatalosan. Pálos Máté kollégám az intézetet körbevevő problémákról és kérdésekről tavaly alapos cikket írt; akiket érdekelnek a szerzői jogi és egyéb vonatkozások, azok mindenképp olvassák el. Hogy mennyire bizarr, hogy lényegében Schmidt Mária rendelkezik Kertész Imre emlékezete felett Magyarországon, arról legyen elég annyi, hogy Schmidt a Búcsú Kertész Imrétől című nekrológjában már „megmutatta, mennyire aktuálpolitikai alapon, mennyire vonalasan értelmezi az író munkásságát. Kertész életműve itt a kormány aktuális ellenségeinek – a politikai korrektségnek, a bevándorlóknak, a liberálisoknak és »a civileknek« – szapulását hivatott legitimálni” – írtuk korábbi cikkünkben.

Balszélen Hafner Zoltán, középen Kertész Imre

Bal szélen Hafner Zoltán, középen Kertész Imre

Fotó: MTI

De térjünk vissza az interjúhoz, amelyik már a lejátszása pillanatában sok mindent elárult a Schmidt Máriához kötődő szervezet anomáliáiról.

Például a kezdés is egészen zseniális volt: Kelen Károly és Rab László műsorvezetők felidézték azt a csodálatos emléktábla-avatást, amelyet Kertész egykori, második kerületi Török utcai lakásánál végeztek el Schmidt Máriáék, Balog Zoltánnal kiegészülve. A 444 tudósításából kiderült, hogy az avatásra nem hívták meg Kertész barátait, de a kiadóját sem. Nem volt ott egyetlen író sem, ám fideszes politikus annál több. Ebből is látszik, milyen hatalmi körökbe csavarodott a Kertész-hagyaték, és mekkora probléma, hogy nincs jelenleg konszenzus az író megítélésében. Épp ezért is volt érthető az a tiszteletteli hezitálás, ahogyan a Klubrádió műsorvezetői, Kelen Károly és Rab László próbálták volna kerülni a politikai vonatkozást, másfelől – a fent említett előzmények miatt – mégsem tudták negligálni a témát, elvégre rendes, igazi újságírókról van szó, akik a NER propagandistáival ellentétben nem tudnak megfeledkezni a valóságról.

Például Kelen Károly épp a Török utcai emléktábla-avatással kezdett, ti. hogy mennyien nem voltak ott.

Hafner itt hárított: „Bárki eljöhetett, részemről 50 meghívót kiküldtem.”

Erre Kelen közbeszúrja, hogy jó-jó, de például az ország fontos írószervezete, a Szépírók Társasága (SZT) nem is kapott meghívót, ezt magától a társaság elnökétől tudja. Hafner ekkor már nem finomkodott, és tüzelt: „Nem tudom, miért kellett volna a Szépírók Társaságát meghívni, ők voltak az elsők, akik tiltakoztak az intézet létrehozása ellen” – bökte ki. Majd gyorsan hozzátette: „Azon túl, hogy az Imre valamikor öntudatlanul, tájékozatlanul elfogadta a felkérést és tagja lett (a szervezetnek), azon túl semmilyen kapcsolata nem volt velük.” Mindez, ugye, frappáns állítás a hagyaték gondozójától, aki szerint Kertész olykor öntudatlanul és tájékozatlanul cselekedett, és csatlakozott más írókhoz. De van folytatás! Íme: „…meg kell nézni, mennyire ápolják a munkásságát (mármint az SZT – N. G. M.), van egy honlapjuk, meg kell nézni, hány éves lemaradásban vannak Kertész kapcsán.”

Kódolható volt, hogy ennyi savazás után gyorsan reagál valamit az SZT, így is lett. A Facebookon Gács Anna – aki utólag értesült az elhangzottakról – kommentálta a műsort úgy, hogy Hafnernek a fal adta a másikat.

„Ha Hafner tényleg így nyilatkozott, az elég szánalmas, hiszen a Szépírók (ami nem irodalomtörténeti kutatómunkát végző szervezet, függetlenül az anyagi különbségektől) tavaly emléknapot rendezett a Magvetővel közösen Kertész halálának évfordulójakor, emléksétával és felolvasóesttel, nagy közönség előtt. A Kertész Intézet eddigi produktuma egy emléktábla-avatás, ahová senkit nem hívtak meg, és egy konferencia az MMA-val közösen, amiről csak egy elszólásból szerzett tudomást a közönség, ugyanis zártkörű volt. Ismétlem, zártkörű konferencia. Azt mondják, Hafner remek, lelkiismeretes szakember. Szerintem okosabb volna, ha nem másokat csesztetne, hanem arra törekedne, hogy az intézete érdemi, látható, szellemi izgalmat jelentő munkát végezzen. Értem, hogy nem könnyű, ha senki nem tekinti partnernek. Kicsit sajnálom is emiatt ismeretlenül. De hát mire számított vajon?”

false

 

Aztán Gács Anna még azt is elmondja, miért problematikus a Kertész Intézet. „Kultikus íróknak szokott lenni Nyugaton múzeumuk, ami a kultusz ápolásában is részt vesz, és ennek részeként tudományos tevékenységet folytat. Ez elképzelhető lehetne – de miért is épp Kertésznek? (…) (Senki nem emlegeti az MTA Irodtud. Intézetét, mint amit a Kertész Intézet arcul csap – miért is nem)? Szóval ha Hafner csak megszólal, máris látszik az egész helyzet abszurduma.”

Amúgy a várva várt tényekkel kapcsolatban Hafner elmondta – igaz, ez már korábban ismert volt –, hogy az egymilliárdot kapó intézet megvette a Benczúr utca 46. szám alatti ingatlant 600 millióért, amelyet fel kell még újítani. Ha ez elkészül, lesz ott kiállítás, kutatóhely és kézirattár is – tudtuk meg, továbbá ösztöndíjas helyeket is szeretnének biztosítani.

De Hafner elmondta azt is, hogy Petri György és Arthur Koestler hagyatéka is ott lesz – nagy kár, hogy ebbe a témába nem mentek bele jobban kicsit a műsorvezetők. És – itt egy újabb infó – van további két kiszemelt hagyaték is, ám ezekről már nem árult el konkrétumokat Hafner. Kár!

Az egy éve létrehozott intézet honlapjára amúgy felmentem, és semmi konkrétumot nem találtam rajta:

false

 

Nincs rajta még egy menüsor se.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.