„A papíron mindent lehet” – Futaki Attila rajzai a New York Timesban

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 29.

Kultúra

Futaki Attila mesés illusztrációkat készített a New York Times riportjához. A képregényrajzoló a Narancs egyik kedvence: többször is beszélgettünk vele, sőt egy videónkban alkotás közben is látható.

Futaki Attila képregényrajzoló jelenleg az egyik (de lehet, hogy a) legsikeresebb magyar művész a nemzetközi színtéren. Ő persze alighanem tiltakozna a művész megjelölés ellen. Nem mintha nem venné magát nagyon is komolyan: amikor négy éve először beszéltünk vele a nevét itthon és külföldön is szélesebb körben megismertető, Gottfried Helnwein hatását mutató, fotorealista akvarellképekből felépített Spirál megjelenése apropójából (kritikánk róla itt olvasható; a Spirált hazánkban a Magvető adta ki, de megjelent Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Kanadában is), akkor a nemzetközi karrierjét éppen beindító rajzoló így vallott az elvárásokról és saját elkötelezettségéről:

„Be kellett bizonyítanom, hogy komolyak a szándékaim, hogy lehet rám számítani. A tehetség fontos dolog, de szépen rajzolni sokan tudnak, viszont ha az ember a képregény műfajában el akar érni valamit, akkor keményen kell termelni az oldalakat. Amerikában egy hónapban huszonkét oldal a norma, Franciaországban ez valamivel kevesebb, az adott projekttől függ. Az én aprólékos technikámmal nagyon kell igyekezni. Elhivatottság kell hozzá, lehet, hogy egy kevés őrület is.”

false

 

Fotó: Blikk

Az azóta eltelt években Futakinak összejött az, amiről rajzolók seregei világszerte csak álmodoznak: sikerült megvetnie a lábát a még a hollywoodi filmes közegnél is zártabb amerikai képregényiparban. A Percy Jackson-mozi általa rajzolt képregényverziója 8 héten át volt fent a New York Times bestsellerlistáján, majd megrajzolt egy horrorképregényt, a Severedet, amit lelkesen fogadott a kritika – mi utoljára ennek megalkotása közben készítettünk vele a módszereibe bevilágító videointerjút.

Idén a New York Times egy ketrecharcosról szóló riportcikkhez keresett rajzolót, és az eléjük került számos portfólió közül Futakiét találták a legmeggyőzőbbnek – a Severed képei állítólag döntő jelentőségűnek bizonyultak a kiválasztásában. Az viszont, hogy az illusztrációk képregényes stílt kövessenek, már a rajzoló ötlete volt, amire rábólintottak a befolyásos napilap szerkesztői. A cikket a tényleg egészen csodálatos, itt-ott meg is mozgatott illusztrációkkal itt lehet elérni.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.