„A papíron mindent lehet” – Futaki Attila rajzai a New York Timesban

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 29.

Kultúra

Futaki Attila mesés illusztrációkat készített a New York Times riportjához. A képregényrajzoló a Narancs egyik kedvence: többször is beszélgettünk vele, sőt egy videónkban alkotás közben is látható.

Futaki Attila képregényrajzoló jelenleg az egyik (de lehet, hogy a) legsikeresebb magyar művész a nemzetközi színtéren. Ő persze alighanem tiltakozna a művész megjelölés ellen. Nem mintha nem venné magát nagyon is komolyan: amikor négy éve először beszéltünk vele a nevét itthon és külföldön is szélesebb körben megismertető, Gottfried Helnwein hatását mutató, fotorealista akvarellképekből felépített Spirál megjelenése apropójából (kritikánk róla itt olvasható; a Spirált hazánkban a Magvető adta ki, de megjelent Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Kanadában is), akkor a nemzetközi karrierjét éppen beindító rajzoló így vallott az elvárásokról és saját elkötelezettségéről:

„Be kellett bizonyítanom, hogy komolyak a szándékaim, hogy lehet rám számítani. A tehetség fontos dolog, de szépen rajzolni sokan tudnak, viszont ha az ember a képregény műfajában el akar érni valamit, akkor keményen kell termelni az oldalakat. Amerikában egy hónapban huszonkét oldal a norma, Franciaországban ez valamivel kevesebb, az adott projekttől függ. Az én aprólékos technikámmal nagyon kell igyekezni. Elhivatottság kell hozzá, lehet, hogy egy kevés őrület is.”

false

 

Fotó: Blikk

Az azóta eltelt években Futakinak összejött az, amiről rajzolók seregei világszerte csak álmodoznak: sikerült megvetnie a lábát a még a hollywoodi filmes közegnél is zártabb amerikai képregényiparban. A Percy Jackson-mozi általa rajzolt képregényverziója 8 héten át volt fent a New York Times bestsellerlistáján, majd megrajzolt egy horrorképregényt, a Severedet, amit lelkesen fogadott a kritika – mi utoljára ennek megalkotása közben készítettünk vele a módszereibe bevilágító videointerjút.

Idén a New York Times egy ketrecharcosról szóló riportcikkhez keresett rajzolót, és az eléjük került számos portfólió közül Futakiét találták a legmeggyőzőbbnek – a Severed képei állítólag döntő jelentőségűnek bizonyultak a kiválasztásában. Az viszont, hogy az illusztrációk képregényes stílt kövessenek, már a rajzoló ötlete volt, amire rábólintottak a befolyásos napilap szerkesztői. A cikket a tényleg egészen csodálatos, itt-ott meg is mozgatott illusztrációkkal itt lehet elérni.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.