„A papíron mindent lehet” – Futaki Attila rajzai a New York Timesban

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 29.

Kultúra

Futaki Attila mesés illusztrációkat készített a New York Times riportjához. A képregényrajzoló a Narancs egyik kedvence: többször is beszélgettünk vele, sőt egy videónkban alkotás közben is látható.

Futaki Attila képregényrajzoló jelenleg az egyik (de lehet, hogy a) legsikeresebb magyar művész a nemzetközi színtéren. Ő persze alighanem tiltakozna a művész megjelölés ellen. Nem mintha nem venné magát nagyon is komolyan: amikor négy éve először beszéltünk vele a nevét itthon és külföldön is szélesebb körben megismertető, Gottfried Helnwein hatását mutató, fotorealista akvarellképekből felépített Spirál megjelenése apropójából (kritikánk róla itt olvasható; a Spirált hazánkban a Magvető adta ki, de megjelent Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Kanadában is), akkor a nemzetközi karrierjét éppen beindító rajzoló így vallott az elvárásokról és saját elkötelezettségéről:

„Be kellett bizonyítanom, hogy komolyak a szándékaim, hogy lehet rám számítani. A tehetség fontos dolog, de szépen rajzolni sokan tudnak, viszont ha az ember a képregény műfajában el akar érni valamit, akkor keményen kell termelni az oldalakat. Amerikában egy hónapban huszonkét oldal a norma, Franciaországban ez valamivel kevesebb, az adott projekttől függ. Az én aprólékos technikámmal nagyon kell igyekezni. Elhivatottság kell hozzá, lehet, hogy egy kevés őrület is.”

false

 

Fotó: Blikk

Az azóta eltelt években Futakinak összejött az, amiről rajzolók seregei világszerte csak álmodoznak: sikerült megvetnie a lábát a még a hollywoodi filmes közegnél is zártabb amerikai képregényiparban. A Percy Jackson-mozi általa rajzolt képregényverziója 8 héten át volt fent a New York Times bestsellerlistáján, majd megrajzolt egy horrorképregényt, a Severedet, amit lelkesen fogadott a kritika – mi utoljára ennek megalkotása közben készítettünk vele a módszereibe bevilágító videointerjút.

Idén a New York Times egy ketrecharcosról szóló riportcikkhez keresett rajzolót, és az eléjük került számos portfólió közül Futakiét találták a legmeggyőzőbbnek – a Severed képei állítólag döntő jelentőségűnek bizonyultak a kiválasztásában. Az viszont, hogy az illusztrációk képregényes stílt kövessenek, már a rajzoló ötlete volt, amire rábólintottak a befolyásos napilap szerkesztői. A cikket a tényleg egészen csodálatos, itt-ott meg is mozgatott illusztrációkkal itt lehet elérni.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.