„A papíron mindent lehet” – Futaki Attila rajzai a New York Timesban

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 29.

Kultúra

Futaki Attila mesés illusztrációkat készített a New York Times riportjához. A képregényrajzoló a Narancs egyik kedvence: többször is beszélgettünk vele, sőt egy videónkban alkotás közben is látható.

Futaki Attila képregényrajzoló jelenleg az egyik (de lehet, hogy a) legsikeresebb magyar művész a nemzetközi színtéren. Ő persze alighanem tiltakozna a művész megjelölés ellen. Nem mintha nem venné magát nagyon is komolyan: amikor négy éve először beszéltünk vele a nevét itthon és külföldön is szélesebb körben megismertető, Gottfried Helnwein hatását mutató, fotorealista akvarellképekből felépített Spirál megjelenése apropójából (kritikánk róla itt olvasható; a Spirált hazánkban a Magvető adta ki, de megjelent Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Kanadában is), akkor a nemzetközi karrierjét éppen beindító rajzoló így vallott az elvárásokról és saját elkötelezettségéről:

„Be kellett bizonyítanom, hogy komolyak a szándékaim, hogy lehet rám számítani. A tehetség fontos dolog, de szépen rajzolni sokan tudnak, viszont ha az ember a képregény műfajában el akar érni valamit, akkor keményen kell termelni az oldalakat. Amerikában egy hónapban huszonkét oldal a norma, Franciaországban ez valamivel kevesebb, az adott projekttől függ. Az én aprólékos technikámmal nagyon kell igyekezni. Elhivatottság kell hozzá, lehet, hogy egy kevés őrület is.”

false

 

Fotó: Blikk

Az azóta eltelt években Futakinak összejött az, amiről rajzolók seregei világszerte csak álmodoznak: sikerült megvetnie a lábát a még a hollywoodi filmes közegnél is zártabb amerikai képregényiparban. A Percy Jackson-mozi általa rajzolt képregényverziója 8 héten át volt fent a New York Times bestsellerlistáján, majd megrajzolt egy horrorképregényt, a Severedet, amit lelkesen fogadott a kritika – mi utoljára ennek megalkotása közben készítettünk vele a módszereibe bevilágító videointerjút.

Idén a New York Times egy ketrecharcosról szóló riportcikkhez keresett rajzolót, és az eléjük került számos portfólió közül Futakiét találták a legmeggyőzőbbnek – a Severed képei állítólag döntő jelentőségűnek bizonyultak a kiválasztásában. Az viszont, hogy az illusztrációk képregényes stílt kövessenek, már a rajzoló ötlete volt, amire rábólintottak a befolyásos napilap szerkesztői. A cikket a tényleg egészen csodálatos, itt-ott meg is mozgatott illusztrációkkal itt lehet elérni.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.