A Vidnyánszkytól jobbra álló körök alakítanák át a színházi világot

Kultúra

Az új miniszter érkezésével kitapintható lett a feszültség a színházi világban is. Kásler Miklós kitárhatja a kapukat a kultúrharc lovagjai előtt.

„A kultúrkampfos sajtópolémiák ellenére hiszem, hogy együtt szolgáljuk a magyar kultúrát, új célokat találunk, melyeket közösen fogunk megvalósítani” – igyekezett megnyugtatni az összegyűlteket Fekete Péter kulturális államtitkár a tatabányai Jászai Mari Színházban szeptember 7-én tartott országos évadnyitó beszédében.

Ám hiába a békülékeny hangütés, a beindult változások között máris akad pár sokkoló elem. A miniszter, Kásler Miklós körül például egy olyan színházi, szakmai tanácsadó testület van kialakulóban, amelynek összetétele meglepte a szakmabelieket.

Andrási Attila

Andrási Attila

Fotó: mkuk.hu

 

A Magyar Narancs legfrissebb számában annak járt utána, hogy kik és milyen alapon kerültek ebbe a testületbe, hogyan szereztek nagyobb befolyást a Vidnyánszky Attila-féle Teátrumi Társaságtól is jobbra álló körök. Egyben bemutatjuk a tanácsadó testületbe bekerült Andrási Attilát – az Udvari Kamaraszínház művészeti vezetőjét –, akiről eddig viszonylag kevés információ volt fellelhető, a szakma legfeljebb annyit tudott róla, hogy korábban a Szabadkai Népszínház társulatvezetőjeként megbukott.

Részletek a friss Magyar Narancsban. A lap kapható a standokon vagy megrendelhető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.