Bárdos Deák Ági: Az MMA-tól nem kérnék pénzt, ha kínoznának sem

Zene

Az énekesnő szerint lehet még találkozni Magyarországon olyan művekkel, amelyek segítenek megváltoztatni a látásmódunkat.

A Kontroll csoport és a ma is aktív Ági és a Fiúk énekese most egy szólólemezzel jelentkezett, a karcos és harcos Villámrandival. Bárdos Deák Ági énekesnővel az alkotásról, az új dalokról, az NKA-ról és az MMA-ról és a közösségi finanszírozásról is beszélgettünk a friss Magyar Narancsban.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Következzék egy kis részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Ezt el lehet fogadni, ezeket a támogatásokat? Oké az NKA? Oké lesz egy idő múlva, mondjuk, az MMA is?

Bárdos Deák Ági: Necces az egész, úgy, ahogy van, ízlés dolga, amennyiben az ízlés valamiféle tartást is takar. Amikor az NKA-hoz pályáztunk, azt gondoltam, hogy még nincs totális cenzúra, egy mindenki felé nyitott kuratóriumtól kérhetek az adófizetők pénzéből, meg az NKA javára lenyúlt Artisjus-pénzekből. Volt bennem ez a dac, ami sokunkban ott van: ez a mi pénzünk, a kultúráé, a kultúrá­nak részei az én dalaim.

De az MMA-tól nem kérnék, ha kínoznának sem, legalábbis remélem. Szerencsére nem is csinálhatnék segget a számból, tüntettem ellenük eleget. Ez az általam trollkultúrkampfnak nevezett nyomulás, amely össztüzet nyit hol az írókra, hol a tudósokra, ez elég dermesztő, miközben vélhetőleg nem több egy elterelő hadműveletnél, hogy ne arra figyeljünk, mire mennek a közpénzek, mik a prioritások a hatalmon levők számára.

(…)

MN: Te miben bízol?

BDÁ: Nem most történik először, hogy a művészek, gondolkodók változtathatnak a közhangulaton. Ez nem csupán a túlélés, de a politikai változás előfeltétele is. Új nézőpontok kellenek, és ehhez fantázia és képzelőerő. Nem akarok senkit kihagyni a felsorolásból, már ami a fantáziával és képzelőerővel megáldottakat illeti, de a művészet mindig is élen járt a társadalmi közérzet alakításában – ezt tapasztalatból is mondom.

Plusz képesnek kell lennünk meglátnunk – ahogy Halász Péter mondta – a „fehér foltot” a kultúrában, ahol egy hatékony gesztust lehet tenni, ahol működni lehet, ahonnan hiteles az üzenetünk. Bátorság is kell a kereséshez, de nem is művész az, aki nem keres. Vannak, akik bevállalják ezt az üzemmódot Magyarországon is, lehet még találkozni olyan művekkel, amelyek segítenek megváltoztatni a látásmódunkat.

A teljes interjú a Magyar Narancs csütörtöktől kapható számában olvasható. A lapra itt lehet előfizetni:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.