Bárdos Deák Ági: Az MMA-tól nem kérnék pénzt, ha kínoznának sem

Zene

Az énekesnő szerint lehet még találkozni Magyarországon olyan művekkel, amelyek segítenek megváltoztatni a látásmódunkat.

A Kontroll csoport és a ma is aktív Ági és a Fiúk énekese most egy szólólemezzel jelentkezett, a karcos és harcos Villámrandival. Bárdos Deák Ági énekesnővel az alkotásról, az új dalokról, az NKA-ról és az MMA-ról és a közösségi finanszírozásról is beszélgettünk a friss Magyar Narancsban.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Következzék egy kis részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Ezt el lehet fogadni, ezeket a támogatásokat? Oké az NKA? Oké lesz egy idő múlva, mondjuk, az MMA is?

Bárdos Deák Ági: Necces az egész, úgy, ahogy van, ízlés dolga, amennyiben az ízlés valamiféle tartást is takar. Amikor az NKA-hoz pályáztunk, azt gondoltam, hogy még nincs totális cenzúra, egy mindenki felé nyitott kuratóriumtól kérhetek az adófizetők pénzéből, meg az NKA javára lenyúlt Artisjus-pénzekből. Volt bennem ez a dac, ami sokunkban ott van: ez a mi pénzünk, a kultúráé, a kultúrá­nak részei az én dalaim.

De az MMA-tól nem kérnék, ha kínoznának sem, legalábbis remélem. Szerencsére nem is csinálhatnék segget a számból, tüntettem ellenük eleget. Ez az általam trollkultúrkampfnak nevezett nyomulás, amely össztüzet nyit hol az írókra, hol a tudósokra, ez elég dermesztő, miközben vélhetőleg nem több egy elterelő hadműveletnél, hogy ne arra figyeljünk, mire mennek a közpénzek, mik a prioritások a hatalmon levők számára.

(…)

MN: Te miben bízol?

BDÁ: Nem most történik először, hogy a művészek, gondolkodók változtathatnak a közhangulaton. Ez nem csupán a túlélés, de a politikai változás előfeltétele is. Új nézőpontok kellenek, és ehhez fantázia és képzelőerő. Nem akarok senkit kihagyni a felsorolásból, már ami a fantáziával és képzelőerővel megáldottakat illeti, de a művészet mindig is élen járt a társadalmi közérzet alakításában – ezt tapasztalatból is mondom.

Plusz képesnek kell lennünk meglátnunk – ahogy Halász Péter mondta – a „fehér foltot” a kultúrában, ahol egy hatékony gesztust lehet tenni, ahol működni lehet, ahonnan hiteles az üzenetünk. Bátorság is kell a kereséshez, de nem is művész az, aki nem keres. Vannak, akik bevállalják ezt az üzemmódot Magyarországon is, lehet még találkozni olyan művekkel, amelyek segítenek megváltoztatni a látásmódunkat.

A teljes interjú a Magyar Narancs csütörtöktől kapható számában olvasható. A lapra itt lehet előfizetni:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.