Kultúra

Amikor Sztupa és Troché elvitték hüsizni a lányokat, afféle kismenőknek számítottak vele (meg persze a pesti haverjukkal, Ómafával) a faluban. Vasárnap délelőttönként a kastély udvarában lévő salakos pályán bajnoki kézilabdameccs volt. Egyik héten a fiúk, másik héten a lányok játszottak (míg a fiúk idegenben). Ebéd után rendezték a meccseket, utána a lányok elmentek hüsizni (hűsítőket fogyasztani, ma úgy mondanánk: üdítőzni) a lovagjaikkal, s még mindenki leért a régi vásártérre is, ahol ötkor kezdett a focimeccs; esténként tánc volt a Napsugár kisvendéglő kerthelyiségében, de arról máskor.

Egy, azaz 1 főn (amerikai, 33 éves) végzett mintavételes felmérésünk kimutatta, hogy Orson Scott Card Ender's Game című ifjúsági sci-fijén egy teljes generáció cseperedett fel az Államokban, míg tehát nálunk csak a sci-fi rajongók szűk köre tartja számon a később sorozattá terebélyesedett művet, túl az óceánon Ender történetét falta minden tizenéves kamaszkora legszebb nyarának esős vasárnapjain.

Késő reneszánsz, illetve prebarokk idézetünk (Tusnády László fordításában) nem a nőbántalmazás gyászos és máig aktuális jelenségének valamely történeti epizódját mutatja, hanem a hét egyik zenei ínyencfalatának irodalmi alapját citálja.

Csalog Gábor vasárnapi sorozata első délutánján egy koncerten két koncertet adott. Sőt, voltaképpen hármat, mivel az első rész is két élesen elkülönülő szakaszra bomlott. Bevallom, a sűrű program és a roppant koncentrációt igénylő művek befogadási nehézségei miatt magam beértem volna csak az első etappal, amelyben Liszt és Kurtág műveiből adott tematikus válogatást.

Ha nem ismernénk olyan irodalomrajongó kamaszt, aki utálja az iskoláját, a magyartanárát is eléggé, ráadásul - finoman szólva - küzdelmes viszonyban van a családjával, és József Attila vagy Thomas Mann jobb ismerőse, mint mindazok a nem létező barátok és ismerősök, akik nem veszik körül, tehát akinek az irodalomnál jobb menekülési útvonal a világból kifelé nincs is - ha nem ismernénk ilyen végtelenül magányos kamaszt, akinek irodalomrajongása oly ismerős nekünk is, azt hihetnénk, hogy Szabó Borbála csak úgy kifantáziált egy kamaszlányt a két macskájával, a könyveivel és a rossz családjával.

Tagadhatatlan, hogy a Ludwig Múzeum profiljában visszalépést jelent egy utazó kiállítás bemutatása.

A velencei filmfesztiválon debütált a De furcsa, hogy a nevem Federico! című személyes hangú dokumentumfilmje, amit a múlt héten a budapesti Olasz Kultúrintézet is bemutatott. Mi Rómában értük utol az Egy különleges nap, A Terasz, A bál, A postakocsi és persze a Csúfak és gonoszak alkotóját.

Felnőni általában nehéz, ám egy saját, erdő közepén álló, szülők nélküli faházban nyilván könnyebb - pláne a filmeken. A tizenöt éves Joe, Patrick és Baggio megelégelve a szülők nyűgét s nyilait, nekivág a rengetegnek; hátizsákkal, kalapáccsal, szokványos, de életszerű konfliktusokkal és sok humorral.

Egy hatvan fölötti nő teljesen normális élettel és idegrendszerrel Franciaország egyik módfelett bukolikus vidékén az egyik nap fogja magát, és megszokott életét - mindenestül - csak úgy, minden előzmény és magyarázat nélkül hátrahagyja. Még az is lehet, hogy láttunk már ilyet (néhányszor), franciául meg szinte biztosan, de hősnőnk ezúttal maga Catherine Deneuve, aki nagymamakor ide vagy oda, simán világgá megy, szűkre szabott életét nagyobbra cserélni.

Napjaink elektronikus tánczenéiben határozott tendencia a frissebb, de a retróval rendre kacérkodó műfaji innovációk és a kilencvenes évek (az e-muzsikák aranykora) zenéinek kreatív szembesítése.

Költő, zenész, fotós és performer, a Trabant zenekar alapító tagja. Jelenleg Koppenhágában él családjával, idén 60 éves. Az interjú legutóbbi hazalátogatásakor készült.

A Zeneakadémia tán újkorában sem volt enynyire szecessziós, mint most, hogy minden egyes arany babérmintát gondos kezek vikszeltek fényesre. És hát a csillár, nos, a csillárról is ódákat lehet zengeni, simán elhomályosítja az alant próbálkozó művészt, aki leginkább zongorajátékával és kockás ingével igyekszik magára vonni a figyelmet.

A dél-londoni Ashley Burchett, ismertebb nevén Ø [Phase] a kompromisszummentes, sötét tónusú techno egyik biztos kezű előadója, aki több mint tizenkét aktív évvel a háta mögött már jól tudja, mi működik a tánctéren, és mi nem.

Tizenhat "szelíd történetet" foglal magában Hidas Judit első kötete, a szelídség azonban csak látszólagos: a csillogó felszín mögött hétköznapi patológiánk húzódik meg. Hidas avatottan mesél a magyar középosztálybeli családok hétköznapjairól, figyelmének fókuszában a magánszféra történései, és azon belül is különösen a rokoni viszonyok állnak.