mi a kotta? Hegedűverseny - fuvolán

  • mi a kotta
  • 2014. április 7.

Zene

"Nem szabad az embereknek a szívünket megmutatnunk, a műalkotás általános benyomásával többet érnek. Legalább nem ragadtatják el magukat mindenféle kifordított összehasonlítgatásokra." E szavak kíséretében törölte számozás szerint utolsó előtti, ámde kronológiailag utolsó szimfóniájának egyik tétele fölül az értelmező szöveget Robert Schumann, aki amúgy is azt vallotta, hogy ha a zenének feliratra van szüksége, akkor az "nem a mélyből fakad, hanem valamilyen külső közvetítés hozta létre".

A komolyzenei ajánlók szakmányosa persze igazán meg lenne lőve, ha elfogadná ezt a tételt, és lemondana a "külső közvetítésről" meg a "kifordított összehasonlítgatásokról". Hál' istennek a zenetörténet előzékeny, hiszen végül az emlegetett szimfónia is csak megkapta a "Rajnai" melléknevet, amihez még némi borzongató pikantériát ad hozzá a tény, hogy alig négy esztendővel az Esz-dúr szimfónia megkomponálása után Schumann éppen ebbe a folyóba vetette bele magát, sikertelenül megkísérelve az öngyilkosságot. A III. ("Rajnai") szimfónia pénteken a Pannon Filharmonikusok soros pesti koncertjét zárja majd Mozart "kis" g-moll szimfóniája és az idős kortárs, Terényi Ede "Jazz" hárfaversenye nyomában (Nemzeti Hangversenyterem, március 7., fél nyolc).

Különleges versenymű azután a Nemzeti Filharmonikusok szombati koncertjén is akad majd, a Ruszlán és Ludmilla nyitánya és az "Újvilág" szimfónia között (Nemzeti Hangversenyterem, március 8., fél nyolc). A Kocsis Zoltán által vezényelendő program sztárvendége Emmanuel Pahud lesz, így Fuvolaversenyre számíthatunk, amelynek azonban legelső előadója a hegedűs David Ojsztrah volt. Aram Hacsaturján ugyanis 1940-ben eredetileg egy d-moll hegedűversenyt komponált, amelyet azután 1968-ban Jean-Pierre Rampal tett át fuvolára, méghozzá a nagy örmény engedélyével és áldásával.

A "formalizmusáért" Zsdanov által elvtársiasan megbírált Hacsaturján mellett a hét egy másik szégyenpadba ültetett szovjet zeneszerzőt is elénk hoz majd, méghozzá a Filharmóniai Társaság hétfői koncertjén (operaház, március 10., fél nyolc). Ion Marin vezénylete alatt és Baráti Kristóf szólójával felhangzik ugyanis Prokofjev (képünk a formalista triumvirátus tagjaként mutatja) g-moll hegedűversenye az együttes orosz tematikájú programján. A múlt héten emlegetett Igor herceg nyitányát a legenda szerint Borogyin halála után a kolléga, Glazunov emlékezetből rekonstruálta, míg a koncert zárószáma A tűzmadár lesz, amelynek 1910-es ősbemutatója előtt a jó érzékkel megáldott impresszárió, Gyagilev így mutogatta a feltörekvő Stravinskyt: "Jól jegyezzék meg őt! Egy ember a világhír előestéjén."

A hét végén a nagy orosz karmester, az idős Gennagyij Rozsgyesztvenszkij és kiváló neje, a zongorista Viktoria Posztnyikova lesz a Concerto Budapest vendége (Zeneakadémia, március 7., fél nyolc, ill. március 8., három óra). S uramisten, Kovács László vasárnap elvezényli az Éliást (Zeneakadémia, március 9., fél nyolc), Vashegyi Györgyék kedden Malcolm Bilsont vendégelik (Zeneakadémia, március 11., fél nyolc), szerdán jön egy extravagáns orgonista, Cameron Carpenter (Nemzeti Hangversenyterem, március 12., fél nyolc)! Jandó Jenő pedig az egyik legutolsó Schubert-szonátával, a c-moll hangneművel zárja majd szólóestjének kiadott programját (Zeneakadémia, március 12., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.