mi a kotta? Hegedűverseny - fuvolán

  • mi a kotta
  • 2014. április 7.

Zene

"Nem szabad az embereknek a szívünket megmutatnunk, a műalkotás általános benyomásával többet érnek. Legalább nem ragadtatják el magukat mindenféle kifordított összehasonlítgatásokra." E szavak kíséretében törölte számozás szerint utolsó előtti, ámde kronológiailag utolsó szimfóniájának egyik tétele fölül az értelmező szöveget Robert Schumann, aki amúgy is azt vallotta, hogy ha a zenének feliratra van szüksége, akkor az "nem a mélyből fakad, hanem valamilyen külső közvetítés hozta létre".

A komolyzenei ajánlók szakmányosa persze igazán meg lenne lőve, ha elfogadná ezt a tételt, és lemondana a "külső közvetítésről" meg a "kifordított összehasonlítgatásokról". Hál' istennek a zenetörténet előzékeny, hiszen végül az emlegetett szimfónia is csak megkapta a "Rajnai" melléknevet, amihez még némi borzongató pikantériát ad hozzá a tény, hogy alig négy esztendővel az Esz-dúr szimfónia megkomponálása után Schumann éppen ebbe a folyóba vetette bele magát, sikertelenül megkísérelve az öngyilkosságot. A III. ("Rajnai") szimfónia pénteken a Pannon Filharmonikusok soros pesti koncertjét zárja majd Mozart "kis" g-moll szimfóniája és az idős kortárs, Terényi Ede "Jazz" hárfaversenye nyomában (Nemzeti Hangversenyterem, március 7., fél nyolc).

Különleges versenymű azután a Nemzeti Filharmonikusok szombati koncertjén is akad majd, a Ruszlán és Ludmilla nyitánya és az "Újvilág" szimfónia között (Nemzeti Hangversenyterem, március 8., fél nyolc). A Kocsis Zoltán által vezényelendő program sztárvendége Emmanuel Pahud lesz, így Fuvolaversenyre számíthatunk, amelynek azonban legelső előadója a hegedűs David Ojsztrah volt. Aram Hacsaturján ugyanis 1940-ben eredetileg egy d-moll hegedűversenyt komponált, amelyet azután 1968-ban Jean-Pierre Rampal tett át fuvolára, méghozzá a nagy örmény engedélyével és áldásával.

A "formalizmusáért" Zsdanov által elvtársiasan megbírált Hacsaturján mellett a hét egy másik szégyenpadba ültetett szovjet zeneszerzőt is elénk hoz majd, méghozzá a Filharmóniai Társaság hétfői koncertjén (operaház, március 10., fél nyolc). Ion Marin vezénylete alatt és Baráti Kristóf szólójával felhangzik ugyanis Prokofjev (képünk a formalista triumvirátus tagjaként mutatja) g-moll hegedűversenye az együttes orosz tematikájú programján. A múlt héten emlegetett Igor herceg nyitányát a legenda szerint Borogyin halála után a kolléga, Glazunov emlékezetből rekonstruálta, míg a koncert zárószáma A tűzmadár lesz, amelynek 1910-es ősbemutatója előtt a jó érzékkel megáldott impresszárió, Gyagilev így mutogatta a feltörekvő Stravinskyt: "Jól jegyezzék meg őt! Egy ember a világhír előestéjén."

A hét végén a nagy orosz karmester, az idős Gennagyij Rozsgyesztvenszkij és kiváló neje, a zongorista Viktoria Posztnyikova lesz a Concerto Budapest vendége (Zeneakadémia, március 7., fél nyolc, ill. március 8., három óra). S uramisten, Kovács László vasárnap elvezényli az Éliást (Zeneakadémia, március 9., fél nyolc), Vashegyi Györgyék kedden Malcolm Bilsont vendégelik (Zeneakadémia, március 11., fél nyolc), szerdán jön egy extravagáns orgonista, Cameron Carpenter (Nemzeti Hangversenyterem, március 12., fél nyolc)! Jandó Jenő pedig az egyik legutolsó Schubert-szonátával, a c-moll hangneművel zárja majd szólóestjének kiadott programját (Zeneakadémia, március 12., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.