Elhunyt Tamás Gáspár Miklós

  • narancs.hu
  • 2023. január 15.

Kultúra

Az erdélyi magyar filozófus, közíró halálhírét a Litera közölte.

Hosszú betegség után elhunyt napjaink legjelentősebb baloldali gondolkodója, Tamás Gáspár Miklós. A közéletben csak monogramjával, TGM-ként illetett filozófus 1948-ban született Kolozsváron, apja, Tamás Gáspár író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt, anyja a román kommunista párt egyik alapítója. TGM Bretter György tanítványaként, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófiai diplomát 1972-ben. 1978-ban települt Magyarországra, de csak rövid ideig tanított az ELTE-n, mivel „ellenzéki magatartása” miatt kirúgták. Amellett, hogy az nyolcvanas évek ellenzéki színterének ismert alakja, amerikai, brit és francia egyetemek vendég- és állandó professzora volt. 

tgm.jpg

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

 

A rendszerváltozást reménykedve fogadta: „Lehetséges a magyar demokrácia, zárjuk le végre a vereségek évszázadát” – írta a Népszabadságban 1989 októberében. Ebben az évben az SZDSZ jelöltjeként jutott be a Parlamentbe, aminek 1988-tól 1990-ig ügyvivője, 1992–94 között a párt Országos Tanácsának elnöke volt. 2000-ben lépett ki, mivel „körülbelül 103 százalékig ellenzi az SZDSZ politikáját”, és nehezményezte a jobbra tolódását.

Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltás után az ELTE Jogtudományi Kara filozófiai tanszékének docense volt, később az MTA főmunkatársa. 2007-től a CEU vendégprofesszora. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (2005), Budapest díszpolgára lett (2020) és az újjáélesztett Baumgarten-díjjal is kitüntették (2022).

Első tanulmánykötete, A teória esélye 1975-ben jelent meg Kolozsváron, gondolkodói útja – nagyon leegyszerűsítve – a liberalizmustól a marxizmusig vezetett. Az utóbbi években szellemes megszólalásokban és publicisztikákban gúnyolta és ostorozta az Orbán-rendszert. Már 2002-ben így írt A helyzet című pamfletben: „Ám egy évtized vagy több Orbánnal ki tudja, mennyi időre szívná ki az életerőt ebből a szerencsétlen országból, amely mindannyiunk hazája, a jobboldalé is, Orbáné is.”

Életének utolsó két évében hátrébb vonult a közélettől: „Nekem ebből elegem van, ez már a civilizáció fölbomlása, nem politika – az állam is eltűnőben, közigazgatás helyett mindenütt káosz, irracionális gyűlölködés, gyilkos és öngyilkos tudatlanság –, ebben nekem nincs és nem is lehet szerepem, abba fogom hagyni.” Az ezredforduló után született esszéi Antitézis című kötetében jelentek meg, amelyben a marxizmus újfajta megközelítését szorgalmazza.

Tamás Gáspár Miklós tavaly októberben, a Partizán podcastjében mondta el, hogy daganatos betegséggel küzd, és az Onkológiai Intézetbe jár kezelésre. „Ez egy gyógyíthatatlan betegség, amit intenzív kezeléssel tűrhető állapotban lehet tartani. Ez a kezelés eléggé próbára teszi a szervezetemet, úgyhogy hol jobban vagyok, hol kevésbé. Ha nem is annyit, mint korábban, de tudok dolgozni, a gondolkodásban nem zavar.”

TGM legutóbb 2020-ban adott interjút a Magyar Narancsnak, amelynek 1992 és 1995 között főmunkatársa, s utána is többé-kevésbé rendszeres szerzője volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Baltát vegyenek!

A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.

A változó idők kegyetlensége

Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.

„Parancsra álmodom”

  • Nemes Z. Márió

A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.

Levelet kaptam, life

Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.

Járt utak

A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.

Ukrán zászló, Ukrán Péter vonulása

"A gyerekeket a Fidesz valamelyik trollfarmjáról szalasztották meghekkelni választási ellenfelük felvonulását, mert valamelyik tartótisztjük szó, sőt betű szerint értette, hogy hamis zászlós műveletekre van szükség a győzelemhez."

Kiket erősíthetnek a Mi Hazánk választói?

A Mi Hazánk szívesen lenne a választások után felálló Országgyűlésben a „mérleg nyelve”, de egyelőre az a nagy kérdés, hogyan szavaznak majd a párt szimpatizánsai az egyéni képviselőjelöltekre. Ha például a fideszes jelöltet támogatnák, az listás mandátumokba kerülhet a Mi Hazánknak.

Jogod van befizetni

Mit tehet az ember, ha negyven oldal értelmezhetetlen csekk- és számlatengert kap az MVM-től, ami alapján be kell fizetnie valamekkora összeget? Van, aki beleáll, de a legtöbben inkább fizetnek. A szolgáltató nem egyszer úgy követeli a befizetést, hogy nem is tudja megmondani, miért éppen annyit kér.