Kultúra

Halász Péter alig több mint egy és negyed órás "kísérleti" bábfilmjében a narrátor régi városligeti históriákat mesél, melyek látszólag hol összetartoznak, összecsomózza őket egy vad, fura alak, hol meg látszólag nincs közük egymáshoz.

Ha mellőzzük a pesti vendéglátógettókat (Liszt Ferenc tér, Ráday utca stb.), minden bizonnyal az Akácfa utca a legsűrűbben éttermezett pesti közterület.

Miből? Hát persze, a klasszikusokból, a nagy zenéből, a halhatatlanokból, a világcsudákból, a zene isteneiből. Stb.

Minden családban ott lapul valamelyik polcon a generációkon át öröklődő, megsárgult, foltos, szakadozott lapokból álló, többször összeragasztgatott, régi szakácskönyv.

kulthírek

Tárt ajtajú, üres madárkalitkát rajzolt búcsúzásul - április 11. óta ez a fekete gyászkeretes kép tudatja a Vonnegut hivatalos honlapjára látogatókkal (www.kurtvonnegut.com), hogy földi fogságából kiszabadult a lelke.

Tizennégy éves fennállása alatt közel járt néha ahhoz, hogy léket kapjon, végül mégis mindig szerencsésen partot ért. Mától újra Titanic Filmfesztivál!

Nyolc kis kritika

Nem, nem a vasorrú bába anime verziójáról lesz szó, habár a semmiből új lemezét az asztalra csapó Yoko Onótól azért bent maradt a levegő.

Tom Jenkinson, alias Squarepusher egyike az utóbbi bő évtized legtudatosabb, egyben legkreatívabb zenekészítőinek. Amikor a kilencvenes évek közepén elkészítette első felvételeit (bemutatkozó anyagait, két 1994-es maxiját még Tom Jenkinsonként szignálta), a szerencsés, avatott keveseknek rögvest leesett az álluk.

Mihez kezdenek egy zsáner jeles képviselői az általuk is reprezentált műfaj általános kifulladása után? A stoner rock élharcosai leginkább a megszüntetve megőrzés gyakorlatával bíbelődnek.

Hermann von Loewenich, a Bajor Evangélikus Egyház püspöke bő tíz évvel ezelőtt Protestánsok egyház nélkül címmel nagy visszhangot keltő cikket írt (Lutherische Monatshefte, 1996. november). A dolgozatban a korábban negatív konnotációt hordozó "kultúrprotestáns" fogalmát kifejezetten pozitív értelemben használta, kisebb részben a társadalom véleményformáló (gazdasági, politikai, művészeti) elitjének lutheránus kötődésű tagjaira vonatkoztatta, nagyobb részben azokra a "lelki protestánsokra", akik egyházi kereteken kívül keresik a maguk evangéliumi hitét.

A 2005-ös - fiatal filmkészítőknek kiírt - Pécsi Nemzetközi Filmünnep fődíjas (Arany Benjámin), 2004-ben készült alkotása íme eljutott a "rendes" moziforgalmazásba is. Sőt, van hozzá egy kísérőfilm is: Csáki László Hajnóczy Péter novellájából forgatott rövidfilmje, A hangya és a tücsök (erről lásd keretes írásunkat).

Egy igaz történet... Pusoma Dénes kálváriáját aki akarja, ismerheti. A kellő terjedelemben pertraktálta a maga idején a sajtó, s nem olyan rég (2004-ben) dokumentumfilm is készült belőle (Komenczi Norbert munkája, a Daráló). Jelen mű értékeléséhez kénytelenség átismételni - egyébként is, jobb az ilyet nem elfelejteni, evidenciában tartani. Persze nem mintha annyira extrémül egyedi lenne...