Meghalt Térey János

  • narancs.hu
  • 2019. június 3.

Sorköz

Szombaton még osztálytalálkozón volt.

Életének 49. évében hétfőn hajnalban, hirtelen egészségügyi probléma következtében meghalt Térey János író, költő, drámaíró. A hírt a család közölte –  adta közre a Litera. Szombaton még a 30 éves osztálytalálkozójáról osztott meg fényképet. Gy. Horváth László műfordító "Lesz az még 50 is!" kommentjére azt válaszolta: "Let it be!"

"Térey János a kilencvenes évek új költőinek prototípusa. Hatalmas arc önmagában is: figuraként jóval kisebb tehetséggel is jelentékeny volna; eredeti, üde színfolt a komolykodó irodalmi sápkórosok táborában, ám éppen így a hangoskodó bohócok népes mezőnyéből is kiemeli összetéveszthetetlen formátuma" - méltatta lapunk hasábjain Téreyt még az ezredfordulón Keresztury Tibor.

Térey János 1970-ben született Debrecenben. A budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakát, majd 1996-ban az ELTE magyar szakát végezte el. Verseit 1990-től közölte az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000, könyveit 2015 óta a Jelenkor Kiadó jelenteti meg.

false

Irodalmi körökben kisebb meglepetést okozott, hogy 1997-ben olvasószerkesztői munkát vállalt a Cosmopolitanban.

"Régi fényében pompázó elbeszélői öntudat"

A legjelentősebbnek tartott műve a Paulus című verses regénye, amely 2001-ben jelent meg. Megjelenésekor Keresztury Tibor írt róla kritikát a Magyar Narancsban, tőle idézünk:

"A szerző alakjára kísértetiesen emlékeztető főhős, a napjainkbeli pesti Paulus, a hackerből lett hackervadász, valamint a sztálingrádi csatavesztes, Friedrich Paulus tábornagy, s a mögöttük fölsejlő harmadik Pál, a tarzuszi apostol történetéhez ily módon egyként a hajdan volt rend, az elveszített bizonyosság otthonná lett romjai és töredékei szolgáltatnak díszletet, miközben a fő- és mellékszálakon bonyolódó sztori mögött - e higgadt agyú, mérnökien precíz machinátor, a szálakat biztos kézben tartó elbeszélő által - megképződik a rom, a romlás és a káosz lehetséges új formaszerkezete. Amiben egyébként a hősök sorsát illetően nincs sok, pozitív megoldást nyújtó köszönet, akár a tábornagy bukására, akár hackerünk s jó karban levő negyvenes nője többfordulós szerelmi viszonyára gondolunk - a vigasz így "csak" irodalmi lehet: a megoldás, a válasz az, hogy ez az opus megszületett. Az eredmény az elkészült mű által visszanyert, régi fényében pompázó elbeszélői öntudat."

"Volt bennem valami gyereknapi öröm"

Komoly elismeréseket kapott a drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark is. A könyv megjelenésével egyidőben a Krétakör társulata adta elő a darabot Mundruczó Kornél rendezésében 2004-ben. Legát Tibor a Narancs hasábjain így méltatta az előadást: "A felállást illetően is mintha egy marketingmágus állna a háttérben. Felőlem tiltakozhatnak az érintettek, itt valamiféle generációs sztárparádé készül. A próbára menet cinikusan arra gondolok, a "teljességhez" már csak egy dögös soundtrackalbum hiányzik. Miért nem Yonderboi a zeneszerző? Vagy a Neo?"

Maga Térey így vallott a műről: "Két évvel ezelőtt fejeztem be az első változatot, és ekkor ismertem meg Kornélt, ami, azt hiszem, egy nagyon fontos találkozás volt: észrevételei, gondolatai ugyanis erősen hatottak a végleges verzió kidolgozásában. Persze akkor már tudtam, hogy színpadra kerül a könyv, mégis amikor májusban megtekinthettem a próbát, volt bennem valami gyereknapi öröm, meghatott, hogy a darabomat valódi színészek játsszák."

2011-ben a Színházi Kritikusok Céhe a legjobb új magyar drámának választotta a Jeremiás, avagy Isten hidege című darabját, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be 2010-ben.

Költői pályafutását olyan jelentős kötetek jelzik, mint a Szétszóratás, Térerő, Drezda februárban, Paulus, Ultra. Írt prózát, de drámaíróként is közismert, nevéhez fűződik a Nibelung-lakópark mellett a Kazamaták (Papp Andrással) és az Asztalizene című dráma is.

"Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.
2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában. 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben" - olvasható a Magvető oldalán.

Azon felül, hogy lapunk rendszeresen interjúzott vele, írt kritikákat a műveiről, ő maga is írt a Magyar Narancsba. Legutóbb a karácsonyi különszámba Ady Endre karácsonyáról.

Térey János Ady Endre karácsonyi verseiről: „Ott röpül a szánom az éjben"

„Ady sohasem eszköztelen, de mellőzi a megvesztegető csilingelést: diszkréten, alig remegő kézzel gyújt gyertyát, és ez mutatványainak maximuma." Jézuska, fenyőfa, rénszarvas, hópehely, betlehemi jászol, csordapásztorok, háromkirályok, arany, mirrha, tömjén, mennyből az angyal: a karácsonyi (eklézsia)líra közhelyeit mintha egy adventi szöveggenerátor cserélgetné a hófehér papíron, olykor a legnagyobbak kézirataiban is.

"Elviselni vagyok kénytelen"

Bár politikai kérdésekben nem szeretett megnyilvánulni, nem kerülte meg a forró kását, határozott véleménye volt. 2013-ban ezt mondta a vele interjút készítő Vári Györgynek: "Azon az érzésen túl, hogy "alámerülök és kibekkelem", azt is tudom, hogy soha nem fogom magam exponálni a közéletben, minimális ambícióm sincsen, magyarán elviselni vagyok kénytelen, ami mostanában történik. Ez az ország most boldogtalan, mert impotens, ez az ország most tehetségtelennek mutatja magát, semmi újat nem mondtam. Annyi biztos, hogy nem ez Magyarország történetének legcudarabb időszaka, és azt is tudom, hogy védekezni a külső közérzet ellen csak a saját eszköztárammal tudok. Darabot írok róla vagy verset, még csak nem is realistát."

Én titkárság nélkül dolgozom - Térey János író

Asztalizene című drámájáért idén megkapta az Aegon Művészeti Díjat. Vitákat kiváltó drámáiról, a magyar színházról és költészetének formálódásáról beszélgettünk. Magyar Narancs: Ez az éved a drámáról szólt, elsősorban az Asztalizenéről. A Nibelung-lakópark-hoz és a Köztársaság téri lincselés - Papp Andrással közösen jegyzett - shakespeare-i ihletésű színreviteléhez, a Kazamatákhoz képest ennek a drámának a közege nagyon polgári, budai dolog.

2001-ben József Attila-díjjal, 2002-ben Füst Milán-díjjal jutalmazták. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2008-ban az év legjobb magyar drámája díjat az Asztalizenéért. 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorú díjával tüntették ki.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.