„Újraalapítaná” az Iparművészeti Múzeumot a megbízott főigazgató

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 13.

Kultúra

Szerény csomaggal érkezett Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum (IMM) határozatlan időre megbízott főigazgatója. Mint keddi sajtóbeszélgetésén elmondta, az épület rekonstrukciójához a forrásokért még meg kell harcolni.

„Akkor lehet elindítani az épület felújítását és a tervezett új szárny felépítését, ha a múzeum újrafogalmazta önmagát, elkészült az állapotfelmérés, az új alapító okirat, és az új szervezeti és működési szabályzat” – mondta az új főigazgató. Szavaiból úgy tűnt, nem reménykedik abban, hogy egyhamar megkezdődik a felújítás, és arra sem adott egyértelmű választ, hogy a projekt bekerülhet-e a most induló uniós támogatási keretbe – igaz, hangsúlyozta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt szeretné.

A múzeum újraalapítására van szükség – mondta –, s ehhez a rekonstrukció nem cél, hanem eszköz. Azt is megosztotta velünk, hogy az elődje által pályázaton kiválasztott tervek szerinte alapvetően jók, tehát a tervezési szakasz nem kezdődik elölről. A korábban a Forster Központot irányító műemlékes szakember úgy véli ugyanakkor, hogy azért némi korrekció nem árt. Cselovszki az IMM rekonstrukcióját többéves, szakaszosan megvalósuló folyamatként képzeli el; utalt arra is, hogy ez csak akkor indulhat meg, ha a Zsolnay gyár képes lesz megfelelő mennyiségben és minőségben legyártania a szükséges épületkerámiákat.

Balog Zoltán és Cselovszki Zoltán

Balog Zoltán és Cselovszki Zoltán

 

A megbízott igazgató nem kap teljesen szabad kezet, Baán László – akit a mesterének tekint – miniszterei biztosként továbbra is felügyeli az intézményt, és decemberig a költségvetési biztos is a házban marad. Cselovszki Zoltán szerint az intézmény finanszírozása végre rendben van, jelenleg nincsenek adósságai. A megbízott főigazgató cáfolta, hogy azért csak megbízással foglalhatta el székét, mert nincs megfelelő végzettsége. (Lapunk szerint az építészdiploma nem megfelelő szakirányú végzettség  az Iparművészeti Múzeum vezetéséhez. Talán éppen ezért sürgető az alapító okirat módosítása.) Ha lesz pályázat a főigazgatói posztra, azon ő is indulni akar.

Az előző igazgató, Takács Imre által kifelé és befelé is gerjesztett konfliktusokat ki kell operálni a házból – mondta Cselovszki. Nem hagyott kétséget afelől sem, hogy nem kíván együtt dolgozni Takáccsal. Abban bízik, hogy meg tud egyezni Takács Imrével. Kérdésünkre, hogy tervez-e személyi változtatásokat az intézményben, azt válaszolta, a felső vezetésben igen, elsősorban belső erőkre támaszkodna.

Takács formálisan azért mondott le, mert az Esterházy-kincstárat a kormány el akarja szállítani a múzeumból Fertődre. Cselovszki szerint ehhez a lépeshez a kormánynak joga van. A felújított kastélyokba, ha mód van rá, visszakerülhetnek az eredeti műtárgyak. Erre több lehetőség is van, például a kölcsönzés, de az sem tragédia, ha leltár szerint átkerülnek a tárgyak – mondta a megbízott főigazgató. Konkrét kiállítási tervekről nem beszélt, a Narancs kérdésére annyit jegyzett meg, hogy a látogatók számára élményt kell nyújtania a múzeumnak.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.