Az új kulturális helyszínek Azerbajdzsánban, Portugáliában, Oroszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban vannak – tette közzé a nemzetközi szervezet.
A listára került helyszínek között szerepel többek között a Lisszabontól 30 kilométerre fekvő 18. századi barokk Mafra-palota, az észak-portugáliai Bom Jesus do Monte szentély, Oroszországban a pszkovi építészeti iskola templomai, a gazdag biodiverzitású, hegyekkel szabdalt vulkánikus tájjal és különleges kulturális örökséggel büszkélkedő Kanári-szigeteki Risco Caidót. A térségben számos nyoma van a spanyol hódítás előtti kultúrának. A berber eredetű őslakók évszázadokig elszigetelten éltek, barlangi kultúrájuk két szentélyében szezonális ceremóniákat rendeztek.
Felkerült az Unesco listájára Anglia elhagyatott részén álló Jodrell Bank Obszervatórium is, amely 1945 óta a világ egyik vezető rádiócsillagászati obszervatóriuma, valamint az azerbajdzsáni egykoron selyemkészítésből meggazdagodott Seki központja is.
A Világörökségi Bizottság az észak-olasz Conegliano-Valdobbiadene prosecco bortermelő vidéket is felvette a listára. A 17. század óta művelt területeken a lejtőkkel párhuzamos és arra merőleges szőlősorok révén különleges, sakktáblaszerű tájkép alakult ki.
A különleges értékek sorába sorolták Mianmar középső területén található Bagan ősi városát, amely a buddhista művészet és építészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyszíneket, freskókat és szobrokat őriz, a kanadai Writing on Stone Parkot, a Németország és Csehország területén áthaladó Érchegységet, a 14. századtól kiépített augsburgi vízgazdálkodási hálózatot, valamint a csehországi Kladruby nad Labem lovak tenyésztésére és tréningezésére használt területét. A kladrubi a világ egyik legrégebbi lófajtája. Világörökséggé vált a lengyelországi Krzsemionki prehisztorikos kvarcbányaegyüttes is.
Az Egyesült Államokból a 20. századi építész, Frank Lloyd Wright épületei kerültek be különleges kulturális helyszínei közé. Az építész 20. század első felében tervezett munkái közül az úgynevezett organikus építészet jegyeit viselő, pennsylvaniai Mill Runban álló Fallingwater, a wisconsini Madisonban álló Herbert és Katherine Jacobs-ház és a New York-i Guggenheim Múzeum került fel a listára. A Wright építészetének középpontjában a külső és belső határok elmosása, valamint az acél és beton különleges felhasználása állt.
