Wright vízesés háza is a világörökség része lett

  • narancs.hu
  • 2019. július 8.

Kultúra

Több, mint egy tucatnyi új helyszínt vett fel a világörökségi listára az UNESCO Bakuban.

Az új kulturális helyszínek Azerbajdzsánban, Portugáliában, Oroszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban vannak – tette közzé a nemzetközi szervezet.

A listára került helyszínek között szerepel többek között a Lisszabontól 30 kilométerre fekvő 18. századi barokk Mafra-palota, az észak-portugáliai Bom Jesus do Monte szentély, Oroszországban a pszkovi építészeti iskola templomai, a gazdag biodiverzitású, hegyekkel szabdalt vulkánikus tájjal és különleges kulturális örökséggel büszkélkedő Kanári-szigeteki Risco Caidót. A térségben számos nyoma van a spanyol hódítás előtti kultúrának. A berber eredetű őslakók évszázadokig elszigetelten éltek, barlangi kultúrájuk két szentélyében szezonális ceremóniákat rendeztek.

Felkerült az Unesco listájára Anglia elhagyatott részén álló Jodrell Bank Obszervatórium is, amely 1945 óta a világ egyik vezető rádiócsillagászati obszervatóriuma, valamint az azerbajdzsáni egykoron selyemkészítésből meggazdagodott Seki központja is.

A Világörökségi Bizottság az észak-olasz Conegliano-Valdobbiadene prosecco bortermelő vidéket is felvette a listára. A 17. század óta művelt területeken a lejtőkkel párhuzamos és arra merőleges szőlősorok révén különleges, sakktáblaszerű tájkép alakult ki.

A különleges értékek sorába sorolták Mianmar középső területén található Bagan ősi városát, amely a buddhista művészet és építészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyszíneket, freskókat és szobrokat őriz, a kanadai Writing on Stone Parkot, a Németország és Csehország területén áthaladó Érchegységet, a 14. századtól kiépített augsburgi vízgazdálkodási hálózatot, valamint a csehországi Kladruby nad Labem lovak tenyésztésére és tréningezésére használt területét. A kladrubi a világ egyik legrégebbi lófajtája. Világörökséggé vált a lengyelországi Krzsemionki prehisztorikos kvarcbányaegyüttes is.

Az Egyesült Államokból a 20. századi építész, Frank Lloyd Wright épületei kerültek be különleges kulturális helyszínei közé. Az építész 20. század első felében tervezett munkái közül az úgynevezett organikus építészet jegyeit viselő, pennsylvaniai Mill Runban álló Fallingwater, a wisconsini Madisonban álló Herbert és Katherine Jacobs-ház és a New York-i Guggenheim Múzeum került fel a listára. A Wright építészetének középpontjában a külső és belső határok elmosása, valamint az acél és beton különleges felhasználása állt.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.