Fennállása óta először nem kapott NKA-támogatást a pécsi Jelenkor

  • CD
  • 2019. július 9.

Interaktív

Az a kiadó viszont, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek, simán kaphatott szép összegű támogatást.

A több mint 60 éve működő, pécsi székhelyű Jelenkor folyóirat történetében először fordult elő, hogy a kiadó nem kapott támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól – írja az Átlátszó.

Tanácstalanul áll a döntés előtt a Jelenkor szerkesztősége.

Ágoston Zoltán főszerkesztő az Átlátszó kérdésére elmondta, megrázó volt számukra, amikor értesültek arról, hogy az állam nem támogatja a Jelenkor Online működését. Mint mondta, olyan már előfordult, hogy csak az igényelt összeg egy részét vagy töredékét kapták meg, de olyan még soha, hogy egyáltalán ne találják őket támogatásra érdemesnek. Nem értik, miért döntött így a kuratórium.

A Jelenkor Online 6 millió forintra pályázott, ebből fizették volna többek között a szerzők honoráriumait és az oldalszerkesztők munkáját is. Korábban 3,5 millió forintot kaptak.

Nem kellene, hogy tényező legyen, de megjegyzendő, hogy a lap főszerkesztője, Ágoston Zoltán az egyik alapítója a pécsi közéletben aktív, nemrég Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé is beállt Mindenki Pécsért Mozgalomnak.

Az viszont nem okozott problémát a támogatások megítélésekor, hogy az a kiadó is részesüljön az állami dotációban, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek. A budapesti Magyar Napló Kiadó Kft.12 millió forintot nyert az Irodalmi Magazin 2019. évi négy darab lapszámának megjelentetésére; igaz, az NKA megjegyezte, hogy „egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt – az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő –, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt”. Ezzel aztán elintézettnek is tekintették, hogy a Magyar Napló megkaphatta a jelentős összeget annak ellenére, hogy a lap főszerkesztője, dr. Jánosi Zoltán a Szépirodalmi Kollégium, azaz a döntéshozó testület állandó tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.