Fennállása óta először nem kapott NKA-támogatást a pécsi Jelenkor

  • CD
  • 2019. július 9.

Interaktív

Az a kiadó viszont, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek, simán kaphatott szép összegű támogatást.

A több mint 60 éve működő, pécsi székhelyű Jelenkor folyóirat történetében először fordult elő, hogy a kiadó nem kapott támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól – írja az Átlátszó.

Tanácstalanul áll a döntés előtt a Jelenkor szerkesztősége.

Ágoston Zoltán főszerkesztő az Átlátszó kérdésére elmondta, megrázó volt számukra, amikor értesültek arról, hogy az állam nem támogatja a Jelenkor Online működését. Mint mondta, olyan már előfordult, hogy csak az igényelt összeg egy részét vagy töredékét kapták meg, de olyan még soha, hogy egyáltalán ne találják őket támogatásra érdemesnek. Nem értik, miért döntött így a kuratórium.

A Jelenkor Online 6 millió forintra pályázott, ebből fizették volna többek között a szerzők honoráriumait és az oldalszerkesztők munkáját is. Korábban 3,5 millió forintot kaptak.

Nem kellene, hogy tényező legyen, de megjegyzendő, hogy a lap főszerkesztője, Ágoston Zoltán az egyik alapítója a pécsi közéletben aktív, nemrég Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé is beállt Mindenki Pécsért Mozgalomnak.

Az viszont nem okozott problémát a támogatások megítélésekor, hogy az a kiadó is részesüljön az állami dotációban, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek. A budapesti Magyar Napló Kiadó Kft.12 millió forintot nyert az Irodalmi Magazin 2019. évi négy darab lapszámának megjelentetésére; igaz, az NKA megjegyezte, hogy „egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt – az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő –, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt”. Ezzel aztán elintézettnek is tekintették, hogy a Magyar Napló megkaphatta a jelentős összeget annak ellenére, hogy a lap főszerkesztője, dr. Jánosi Zoltán a Szépirodalmi Kollégium, azaz a döntéshozó testület állandó tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.