Fennállása óta először nem kapott NKA-támogatást a pécsi Jelenkor

  • CD
  • 2019. július 9.

Interaktív

Az a kiadó viszont, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek, simán kaphatott szép összegű támogatást.

A több mint 60 éve működő, pécsi székhelyű Jelenkor folyóirat történetében először fordult elő, hogy a kiadó nem kapott támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól – írja az Átlátszó.

Tanácstalanul áll a döntés előtt a Jelenkor szerkesztősége.

Ágoston Zoltán főszerkesztő az Átlátszó kérdésére elmondta, megrázó volt számukra, amikor értesültek arról, hogy az állam nem támogatja a Jelenkor Online működését. Mint mondta, olyan már előfordult, hogy csak az igényelt összeg egy részét vagy töredékét kapták meg, de olyan még soha, hogy egyáltalán ne találják őket támogatásra érdemesnek. Nem értik, miért döntött így a kuratórium.

A Jelenkor Online 6 millió forintra pályázott, ebből fizették volna többek között a szerzők honoráriumait és az oldalszerkesztők munkáját is. Korábban 3,5 millió forintot kaptak.

Nem kellene, hogy tényező legyen, de megjegyzendő, hogy a lap főszerkesztője, Ágoston Zoltán az egyik alapítója a pécsi közéletben aktív, nemrég Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé is beállt Mindenki Pécsért Mozgalomnak.

Az viszont nem okozott problémát a támogatások megítélésekor, hogy az a kiadó is részesüljön az állami dotációban, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek. A budapesti Magyar Napló Kiadó Kft.12 millió forintot nyert az Irodalmi Magazin 2019. évi négy darab lapszámának megjelentetésére; igaz, az NKA megjegyezte, hogy „egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt – az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő –, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt”. Ezzel aztán elintézettnek is tekintették, hogy a Magyar Napló megkaphatta a jelentős összeget annak ellenére, hogy a lap főszerkesztője, dr. Jánosi Zoltán a Szépirodalmi Kollégium, azaz a döntéshozó testület állandó tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”