Fennállása óta először nem kapott NKA-támogatást a pécsi Jelenkor

  • CD
  • 2019. július 9.

Interaktív

Az a kiadó viszont, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek, simán kaphatott szép összegű támogatást.

A több mint 60 éve működő, pécsi székhelyű Jelenkor folyóirat történetében először fordult elő, hogy a kiadó nem kapott támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól – írja az Átlátszó.

Tanácstalanul áll a döntés előtt a Jelenkor szerkesztősége.

Ágoston Zoltán főszerkesztő az Átlátszó kérdésére elmondta, megrázó volt számukra, amikor értesültek arról, hogy az állam nem támogatja a Jelenkor Online működését. Mint mondta, olyan már előfordult, hogy csak az igényelt összeg egy részét vagy töredékét kapták meg, de olyan még soha, hogy egyáltalán ne találják őket támogatásra érdemesnek. Nem értik, miért döntött így a kuratórium.

A Jelenkor Online 6 millió forintra pályázott, ebből fizették volna többek között a szerzők honoráriumait és az oldalszerkesztők munkáját is. Korábban 3,5 millió forintot kaptak.

Nem kellene, hogy tényező legyen, de megjegyzendő, hogy a lap főszerkesztője, Ágoston Zoltán az egyik alapítója a pécsi közéletben aktív, nemrég Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé is beállt Mindenki Pécsért Mozgalomnak.

Az viszont nem okozott problémát a támogatások megítélésekor, hogy az a kiadó is részesüljön az állami dotációban, amelynek főszerkesztője tagja a döntéshozó testületnek. A budapesti Magyar Napló Kiadó Kft.12 millió forintot nyert az Irodalmi Magazin 2019. évi négy darab lapszámának megjelentetésére; igaz, az NKA megjegyezte, hogy „egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt – az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő –, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt”. Ezzel aztán elintézettnek is tekintették, hogy a Magyar Napló megkaphatta a jelentős összeget annak ellenére, hogy a lap főszerkesztője, dr. Jánosi Zoltán a Szépirodalmi Kollégium, azaz a döntéshozó testület állandó tagja.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.