A fideszesek és a momentumosok szerint is a férfi dolga a pénzkeresés, a nőnek a háztartás vezetése

  • narancs.hu
  • 2020. május 29.

Lélek

Egy felmérés szerint a nők nagy része is egyetért ezzel.

A magyarok 39 százaléka egyetért azzal, hogy a férfiak dolga a pénzkeresés, a nők dolga a háztartás vezetése és a gyerekekkel foglalkozás - derül ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a hvg.hu ismertet.

Elemzésében az intézet a női választók részvételi szokásait, politikai attitűdjeiket és pártpreferenciájukat vizsgálta meg, azt tanulmányozva, hogy melyek az uralkodó női szerepfelfogások, milyen részvételi hajlandóság jellemzi a nőket, és milyenek a politikai preferenciáik. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készítette 2000 fő személyes megkérdezésével januárban.

Kiderült, politikai attitűdök és a választási részvétel tekintetében nincsen jelentős különbség férfiak és nők között, de minden más politikai részvételi forma tekintetében passzívabbak a nők. Azonban míg a többség a női munkavállalás tekintetében progresszív nézetet vall, addig a gyereknevelés kapcsán inkább a konzervatív szemlélet az uralkodó.

Azzal a kérdéssel, hogy a férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kellene foglalkoznia, az összes válaszoló 39 százaléka értett egyet, 29 százalék is-is, 31 százalék pedig nem tudott azonosulni.

Kiderült, hogy a nők többsége is egyetért ezzel (37 százalék), 28 százalék is-is, 34 százalék pedig nem.

Az átlagnál magasabb volt a kijelentéssel egyetértők aránya a Momentum (43 százalék), a Fidesz-KDNP (42 százalék) és a Párbeszéd (42 százalék) szavazói között. Az MSZP-sek és a jobbikosok között ez a szám 38 százalék, a DK-soknál 36, az LMP-szavazók között 31, és csak ez utóbbi két pártnák vannak többségben azok, akik nem értenek egyet az állítással - a DK-sok 37, az LMP-sek 34 százaléka nem ért egyet az állítással.

A kutatásból az is kiderült, hogy a nők jellemzően kevésbé konfliktusos világnézeti kategóriák (hívő ember, zöld, környezetvédő) segítségével jellemezték értékválasztásaikat, míg a férfiak között jóval többen voltak, akik például nemzeti érzésűként jellemezték magukat.

Vizsgálták azt is, hogy az egyes pártok választói között mekkora a nők felülreprezentáltsága: kiderült, hogy a Párbeszéd szavazói között jóval több a nő, mint a társadalomban, de az LMP és az MSZP esetében is felülreprezentáltak, míg a Momentumnak és a DK-nak is több a férfi szavazója, a Jobbik esetében pedig kiugró ez a szám.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.