A fideszesek és a momentumosok szerint is a férfi dolga a pénzkeresés, a nőnek a háztartás vezetése

  • narancs.hu
  • 2020. május 29.

Lélek

Egy felmérés szerint a nők nagy része is egyetért ezzel.

A magyarok 39 százaléka egyetért azzal, hogy a férfiak dolga a pénzkeresés, a nők dolga a háztartás vezetése és a gyerekekkel foglalkozás - derül ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a hvg.hu ismertet.

Elemzésében az intézet a női választók részvételi szokásait, politikai attitűdjeiket és pártpreferenciájukat vizsgálta meg, azt tanulmányozva, hogy melyek az uralkodó női szerepfelfogások, milyen részvételi hajlandóság jellemzi a nőket, és milyenek a politikai preferenciáik. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készítette 2000 fő személyes megkérdezésével januárban.

Kiderült, politikai attitűdök és a választási részvétel tekintetében nincsen jelentős különbség férfiak és nők között, de minden más politikai részvételi forma tekintetében passzívabbak a nők. Azonban míg a többség a női munkavállalás tekintetében progresszív nézetet vall, addig a gyereknevelés kapcsán inkább a konzervatív szemlélet az uralkodó.

Azzal a kérdéssel, hogy a férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kellene foglalkoznia, az összes válaszoló 39 százaléka értett egyet, 29 százalék is-is, 31 százalék pedig nem tudott azonosulni.

Kiderült, hogy a nők többsége is egyetért ezzel (37 százalék), 28 százalék is-is, 34 százalék pedig nem.

Az átlagnál magasabb volt a kijelentéssel egyetértők aránya a Momentum (43 százalék), a Fidesz-KDNP (42 százalék) és a Párbeszéd (42 százalék) szavazói között. Az MSZP-sek és a jobbikosok között ez a szám 38 százalék, a DK-soknál 36, az LMP-szavazók között 31, és csak ez utóbbi két pártnák vannak többségben azok, akik nem értenek egyet az állítással - a DK-sok 37, az LMP-sek 34 százaléka nem ért egyet az állítással.

A kutatásból az is kiderült, hogy a nők jellemzően kevésbé konfliktusos világnézeti kategóriák (hívő ember, zöld, környezetvédő) segítségével jellemezték értékválasztásaikat, míg a férfiak között jóval többen voltak, akik például nemzeti érzésűként jellemezték magukat.

Vizsgálták azt is, hogy az egyes pártok választói között mekkora a nők felülreprezentáltsága: kiderült, hogy a Párbeszéd szavazói között jóval több a nő, mint a társadalomban, de az LMP és az MSZP esetében is felülreprezentáltak, míg a Momentumnak és a DK-nak is több a férfi szavazója, a Jobbik esetében pedig kiugró ez a szám.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.