"Az anticionista ultraortodox világ vezető autoritásának számítanak"

Lélek

Deborah Feldman, az Unortodox szerzője a Brooklynban élő szatmári haszidokról.

Tizenhét évesen férjhez adták, 23 évesen otthagyta a Brooklynban élő szatmári zsidó közösséget. amelyben felnőtt. Kilépése után könyvet írt a haszid közösségen belüli életéről, amely Unortodox – A másik út címmel nemrég jelent meg magyarul. A szerzővel Köves Gábor beszélgetett telefonon - a teljes interjú a Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: „Szinte szektaként élő zsidó közösség” – így jellemzi a könyvében a szatmáriakat. Mi az, ami a leginkább megkülönbözteti őket a Brooklynban élő többi haszid közösségtől?

Deborah Feldman: A fanatikus anticionizmusuk szerintem. A cionizmushoz való hozzáállás választóvonal a különböző csoportok között, hiszen Brooklynban is vannak cionizmuspárti haszidok és ortodoxok. A szatmáriak híresek arról, hogy az anticionista mozgalom élén állnak. Több, még náluk is radikálisabb és szélsőségesebb csoportosulás létezik, olyan szekták, mint a Neturei Karta vagy a Lev Tahor – ezek tulajdonképpen a szatmári közösség leágazásai, spin-offjai. A II. világháború óta a szatmáriak az anticionista ultraortodox világ vezető autoritásának számítanak. Minden olyan haszid csoport, amely egyben anticionista is, a szatmáriak ernyője alá tartozik. Míg például a Bobov közösség, amely nem ellenzi a cionizmust, a szatmáriak szemében ellenségnek számít. Olyannyira, hogy vegyes házasságok sincsenek a két tábor tagjai között. Pedig a Bobov és a Szatmár közösségek vezető rabbijai rokonságban álltak, unokatestvérek voltak.

false

 

Fotó: Alexa Vachon

(...)

MN: A The New York Times szerint a koronavírus-járvány különösen súlyosan érintette a New Yorkban élő haszid családokat és közösségeket.

DF: Nem fogadják el azokat a rendeleteket, amelyek a rajtuk kívül eső világban születnek. És a járványhelyzetben hozott intézkedéseket különösen nehéz elfogadniuk, mert éles ellentétben állnak a közösség lényegével. Abban hisznek, hogy egy krízist a hit fokozott erejével és még több spirituális tevékenységgel lehet átvészelni. E tevékenység lényege pedig a kollektivitás. A szemükben egyedül imádkozni mit sem ér, csoportban kell mindig imádkozni.

A teljes interjú az e heti nyomatott Magyar Narancsban olvasható.

A Magyar Narancs kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.