Látogatóközpont is nyílhat majd a Kossuth téri Igazságügyi Palotában, a Néprajzi Múzeum jelenlegi épületében – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságtörténeti hét pénteki konferenciájának megnyitóján Budapesten, a Magyar Igazságügyi Akadémián.
A nemrég 8 millióért arculati kézikönyvet (amelyben azt is előírják, hogy az új bírósági ügyfélcentrumokban dolgozó munkatársaknak öt munkanapra öt bugyi javallott) megrendelő Handó A magyar bűnvádi perrendtartás múltja és jelene című rendezvényen annak apropóján beszélt a tervekről, hogy szerdán Polt Péter legfőbb ügyésszel és Darák Péterrel, a Kúria elnökével szándéknyilatkozatot írtak alá a Kúria és a Legfőbb Ügyészség visszaköltözéséről eredeti, Kossuth téri épületébe.
| ||
Handó szerint azzal, hogy az igazságszolgáltatás visszakerül méltatlanul elvett épületébe, a nemzet főterére, szimbolikusan is láthatóvá válik, hogy az állam szervezete a hatalommegosztás intézményein alapul. Az MTI szerint az OBH elnöke célként nevezte meg, hogy az épület ne csak az ítélkezésnek adjon helyet, hanem a látogatóközpont kialakításával lehetőséget adjon életutak, pertörténetek bemutatására, valamint arra is, hogy szemléltessék: százötven év elteltével a bírósági szervezetrendszer visszatért a 19. században kialakított alapstruktúrához, amely a járási, törvényszéki, ítélőtáblai és kúriai szintre épül.
Azt is mondta, ezért is van jelentősége a visszatérésnek a hagyományokhoz, valamint annak megismerésének, hogy hogyan is formálódtak az akkori jogszabályszövegek, hogyan gondolkodtak az elődök. Szerinte mindez a bírák számára is egyfajta tartást nyújthat ahhoz, hogy a „hétköznapok robotjából” képesek legyenek feltekinteni és átsegítse őket a mindennapok nehézségein. „A gyökerek erősítik meg a bírákat abban, hogy a hivatásuk nem szakipari munka” – mondta Handó.
