Egy fiatalember halála Tarnazsadányban

„Eltemettem a 22 éves fiamat is”

Riport

Tavaly szeptemberben meghalt egy 22 éves Heves megyei fiatalember, miután bika fantázianevű dizájner drogot fogyasztott. A család szerint bár vannak bizonyítékok, a terjesztőt máig nem vonták felelősségre. A konkrét tragédia általános és súlyos problémát jelez.

„Tegnap este fél kilenckor a 22 éves gyerekem elhunyt” – így kezdődik az RTL Klub tavaly szeptember végi riportja. Ebben a tarnazsadányi Lólé Gyula beszél arról hogy hogyan halt meg az előző este az egyik fia. Ifjabb Lólé Gyula elterült a földön, az apja és a másik fiú föltették a kanapéra. A fiatalember rettenetesen izzadt, majd remegni kezdett, végül görcsbe rándult. „Utána se kép, se hang. Ennyi volt” – mondja az apja. A mentő megérkezéséig az unokatestvérei próbálták újraéleszteni, majd az orvos is próbálkozott – hiába.

A „bika” okozta

„Gyuszi évek óta drogozott, nem tudtuk róla lebeszélni” – ezt már a fiú édesanyja, Lakatos Magdolna meséli lapunknak annak a tarnazsadányi háznak az udvarán, ahol a haláleset történt. „Rendes gyerek volt, sokat dolgozott, 12 órás műszakban volt a gyöngyösi gumigyárban. Három kisgyereket hagyott árván.” Édesapja szerint „Gyuszit mindenki szerette a településen, mindenkivel jóban volt, a temetésén annyian voltak, mint még sosem”. A szülei szerint 16–17 évesen kezdett drogozni, de tudomásuk szerint csak herbált szívott. A netről rendelte, vagy a helyi, környékbeli dílerektől szerezte be. Tavaly szeptember végén azonban valami más került hozzá: a hivatalosan 4F-MDMB-BICA nevű szintetikus kannabinoid, amelyet egyszerűen csak bikaként emleget a köznyelv (erről bővebben lásd Az új pszichoaktív anyagok című keretes írásunkat).

A szülei biztosak benne, Gyula nem tudta, hogy aznap bikát vett és kapott a dílertől. A szerről hallott korábban a család, tudták, hogy a környező településeken is megjelent, a közeli Besenyőtelken augusztus végén szintén a bikától halt meg egy fiatalember. Ezt egyébként a kiérkező mentősök is említették a családnak; amikor megtudták, hogy mik voltak a tünetek és látták, mi a helyzet, sejtették, hogy a bika lehet a háttérben. „Beszéltünk a bikáról Gyuszival is, mondtuk neki, hogy azt semmiképp se vegyen, és meg is ígérte. Félt tőle. Azt mondta, ha utánadobnák, akkor sem kellene neki” – mondja Magdolna.

Az igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény szerint „szűrővizsgálatunk során a vérmintából a szintetikus kannabinoidok csoportjába tartozó 4F-MDMB-BICA-t mutattuk ki.” Más új pszichoaktív anyagot (ÚPA), kábítószert, illetve bomlatlan gyógyszerhatóanyagot viszont nem tudtak kimutatni. A család a szakvéleményt elküldte Zacher Gábornak is, aki elmondta, hogy az irat alapján egyértelmű, a fiuk halálát a bika okozta.

Az édesapa szerint miután kiderült, hogy a fia valószínűleg a bika fogyasztása miatt halt meg, az összecsődült falubeliek nagyon mérgesek lettek a dílerekre. „Nemcsak azért, mert a gyerek meghalt, hanem a bika miatt is. Hogy idehozták Zsadányba” – mondja a férfi. A településen sokan fogyasztanak dizájner drogokat, de erről a szerről gyorsan elterjedt, hogy veszélyes, így próbálták elkerülni. „Azt hallottuk, hogy Gyöngyösön valaki majdnem meghalt tőle, meg a környéken több faluban rosszul lettek tőle, volt, aki kómába esett. Féltünk, hogy megjelenik nálunk is” – teszi hozzá Magdolna. Fia halála után októberben a szintén Heves megyei Bükkszentmártonon egy 27 éves, november elején a mellette lévő Balaton községben egy 26 éves férfi halt meg a bikától.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.