Ferenc pápa: A mai emberiség "jóságban analfabéta"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. december 25.

Lélek

Azt mondta, mindenki, akit ma selejtnek tartanak, Isten fia. 

A "jóságot nem ismerő" mai emberiség ébredését sürgette Ferenc pápa, miközben az egyszerű jászolban született gyermek Jézust idézte példaként szenteste a majdnem teljesen üres Szent Péter-bazilikában bemutatott misén. A szertartást Olaszországban és a világ számos részén televízión és interneten keresztül sugározta a Vatikán.

Ferenc pápa homíliájában a lelkeket üresen hagyó sikervágy helyett "ingyen adott, fáradhatatlan, konkrét" szeretetet sürgetett, azt hangoztatva, hogy korunk emberének saját magán való siránkozás helyett a szenvedők könnyeit kell letörölni.

A pápa kijelentette, hogy az élet legnagyobb örömének a gyermekek születése számít, mivel rendkívüli, mindent megváltoztató fordulatot képvisel, amellyel szemben minden egyéb súlyát veszíti.

"Ugyanilyen pillanatot képvisel a karácsony: Jézus születésének ünnepe minden évben lehetőséget ad az újjászületésre, új erőt keresve a próbatételekhez" – jelentette ki Ferenc pápa. Megjegyezte, nem véletlen, hogy Isten fia éjszaka, szegénységben, sokak tudta nélkül jött világra. Az emberi üdvözülés útja egy jászolban vette kezdetét – mondta a pápa. Hozzátette:

minden ember, akit a mai világban is selejtnek tartanak, Isten fiának számít.

Megszokott sajátos szóhasználatával Ferenc pápa a mai emberiséget "jóságban analfabétának" nevezte, kijelentve, hogy a betlehemi jászolról megfeledkezve az emberek "a hiúság jászlaiba" temetkeznek be. Beszédében Emily Dickinson amerikai költőnőt idézte.

A katolikus egyházfő december 24-én pápai levelet intézett Libanon lakosságához és Dél-Szudán vezetőihez, békét sürgetve a térségekben. A pápa bejelentette, hogy a járványhelyzet végével ebbe a két térségbe akar elutazni.

A béke lesz a témája Ferenc pápa december 25-i karácsonyi üzenetének is, amelyet nem a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról, hanem a lodzsa mögötti teremből, interneten keresztül mond majd el. A beszéd után Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.

A járványügyi korlátozások miatt a hétezer hívőt befogadni képes bazilikában csak mintegy kétszázan vehettek részt a misén, közöttük ötven egyházi személy. A hívőket egymástól legalább egyméteres távolságra ültették: az egyik padsorban két, a következőben egy ember foglalhatott helyet. Volt közöttük gyermekes család, szerzetesnővér és vatikáni dolgozó is. Egyedül a kórus tagjai nem viseltek maszkot.

Az egész Olaszországban december 24-től bevezetett szigorú korlátozások miatt Ferenc pápa a szokásosnál két órával korábban, fél nyolctól mutatta be a misét szenteste. A Szent Péter tér nem volt lezárva, de csak a Vatikán közelében lakók sétáltak el a térig egy gyors fotóért. A hangulat a járvány tavaszi időszakát idézte, akkor azonban senkit sem engedtek be a bazilikába.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.