Ferenc pápa: A mai emberiség "jóságban analfabéta"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. december 25.

Lélek

Azt mondta, mindenki, akit ma selejtnek tartanak, Isten fia. 

A "jóságot nem ismerő" mai emberiség ébredését sürgette Ferenc pápa, miközben az egyszerű jászolban született gyermek Jézust idézte példaként szenteste a majdnem teljesen üres Szent Péter-bazilikában bemutatott misén. A szertartást Olaszországban és a világ számos részén televízión és interneten keresztül sugározta a Vatikán.

Ferenc pápa homíliájában a lelkeket üresen hagyó sikervágy helyett "ingyen adott, fáradhatatlan, konkrét" szeretetet sürgetett, azt hangoztatva, hogy korunk emberének saját magán való siránkozás helyett a szenvedők könnyeit kell letörölni.

A pápa kijelentette, hogy az élet legnagyobb örömének a gyermekek születése számít, mivel rendkívüli, mindent megváltoztató fordulatot képvisel, amellyel szemben minden egyéb súlyát veszíti.

"Ugyanilyen pillanatot képvisel a karácsony: Jézus születésének ünnepe minden évben lehetőséget ad az újjászületésre, új erőt keresve a próbatételekhez" – jelentette ki Ferenc pápa. Megjegyezte, nem véletlen, hogy Isten fia éjszaka, szegénységben, sokak tudta nélkül jött világra. Az emberi üdvözülés útja egy jászolban vette kezdetét – mondta a pápa. Hozzátette:

minden ember, akit a mai világban is selejtnek tartanak, Isten fiának számít.

Megszokott sajátos szóhasználatával Ferenc pápa a mai emberiséget "jóságban analfabétának" nevezte, kijelentve, hogy a betlehemi jászolról megfeledkezve az emberek "a hiúság jászlaiba" temetkeznek be. Beszédében Emily Dickinson amerikai költőnőt idézte.

A katolikus egyházfő december 24-én pápai levelet intézett Libanon lakosságához és Dél-Szudán vezetőihez, békét sürgetve a térségekben. A pápa bejelentette, hogy a járványhelyzet végével ebbe a két térségbe akar elutazni.

A béke lesz a témája Ferenc pápa december 25-i karácsonyi üzenetének is, amelyet nem a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról, hanem a lodzsa mögötti teremből, interneten keresztül mond majd el. A beszéd után Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.

A járványügyi korlátozások miatt a hétezer hívőt befogadni képes bazilikában csak mintegy kétszázan vehettek részt a misén, közöttük ötven egyházi személy. A hívőket egymástól legalább egyméteres távolságra ültették: az egyik padsorban két, a következőben egy ember foglalhatott helyet. Volt közöttük gyermekes család, szerzetesnővér és vatikáni dolgozó is. Egyedül a kórus tagjai nem viseltek maszkot.

Az egész Olaszországban december 24-től bevezetett szigorú korlátozások miatt Ferenc pápa a szokásosnál két órával korábban, fél nyolctól mutatta be a misét szenteste. A Szent Péter tér nem volt lezárva, de csak a Vatikán közelében lakók sétáltak el a térig egy gyors fotóért. A hangulat a járvány tavaszi időszakát idézte, akkor azonban senkit sem engedtek be a bazilikába.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.