Ferenc pápa az óceánok védelmére intett

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. szeptember 2.

Lélek

„Nem engedhetjük, hogy tengereinket úszó műanyagok végtelen mezői szennyezzék be.”

Közös fellépésre szólított fel az óceánok műanyagszennyezése ellen Ferenc pápa, aki az elmúlt években számtalanszor emelte fel szavát az ember által előidézett globális felmelegedés megállításáért.

„Nem engedhetjük meg, hogy tengereinket és óceánjainkat úszó műanyagok végtelen mezői szennyezzék be. Mindannyiunknak felelősséggel kell tartoznia a másik iránt és bolygónk jövője iránt” – mondta a pápa a teremtésvédelem negyedik imanapjához intézett hétvégi üzenetében.

„Sajnálatosan túlságosan sok erőfeszítés végződött sikertelenül a hatékony szabályozás és ellenőrzés hiányában, különösen ami a nemzeti hatóságok igazgatásán kívül eső tengeri területek védelmét illeti.”

Az ENSZ adatai szerint évente mintegy nyolcmillió tonna műanyag kerül az óceánok, tengerek vizébe, elpusztítva a tengeri életet, behatolva az emberi táplálékláncba.

Ferenc pápa 2015-ben adta ki Laudatio si (Áldott légy) enciklikáját, amely a Közös otthon gondozása címet kapta, és amelyben kiemelt szerep jut a környezetvédelemnek. Az enciklika egyik fontos üzenete, hogy lépjünk ki az önpusztítás spiráljából.

A pápa szombati üzenetében leszögezte azt is, hogy „a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvető és általános emberi jog”, és helytelenítette, hogy sokan nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá tiszta ivóvízhez.

Az ENSZ szerint több mint 2,1 milliárd ember nem fér fogyasztható vízhez, közülük is a gyerekek vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.